Boxer

Minden k�ly�kkutya �des, na de egy kicsi boxer…!!! Lehetetlen nem beleszeretni szomor�nak tûn� szemeibe, r�ncos pof�csk�j�ba! A feln�tt boxert illet�en azonban m�r megoszlanak a v�lem�nyek. Az emberek egyik fele meg�tk�zik a boxer arc�nak nem mindennapi l�tv�ny�t�l – „de ronda, fejre esett az ablakb�l?” –, m�g m�sokat azonnal lenyûg�zi az ilyen kuty�b�l �rad� nemess�g, er� �s intelligencia. Gyermekkori �lmom nekem is egy boxer volt, de �desany�m k�z�lte, sz� sem lehet r�la, hiszen m�g a te�j�t is kiissza az asztalr�l egy ekkora �llat, r�ad�sul kicsit szûken lenn�nk egy �tven n�gyzetm�teres panel lak�sban. �gy h�t csak ki�ll�t�sokon csod�lhattam ezeket az er�t�l duzzad�, m�gis eleg�ns �llatokat. Sajn�lom, hogy manaps�g olyan egyedeket is l�tni, melyekre ink�bb illene a t�rpe boxer megjel�l�s. Teny�szt�knek �s b�r�knak egyar�nt jobban kellen vigy�znia erre a maga nem�ben egyed�l�ll� fajt�ra, melyr�l m�r az els� hivatalos standard is �gy �rt 1905-ben: „A boxer jellem�re kell s�lyt fektetni, �s a leggondosabb b�n�sm�dra van sz�ks�g. A gazd�j�val �s az eg�sz csal�ddal szemben tan�s�tott ragaszkod�sa �s hûs�ge, �rz�-v�d�k�nt mutatott �bers�ge �s rettenthetetlen b�tors�ga r�g�ta h�res. J�t�k k�zben derûs, bar�ts�gos v�rm�rs�kletû. Jelleme becs�letes, nem hamis �s nem alattomos, m�g el�rehaladott kor�ban sem.” Igen, a boxer napjainkban is kiv�l� t�rsa az embernek, legend�s gyermekszeretete sem puszta kital�ci�, munkakutyak�nt viszont egyre kevesebbet l�thatjuk. Testfel�p�t�s�b�l ad�d�an ugyan nem veheti fel a versenyt a border collie-val vagy a belga juh�szokkal, de szerencs�re az�rt �gy is egyre t�bb boxert l�tni agility-versenyeken. Tal�n kevesen tudj�k, de a magyar agility kialak�t�s�nak kezdet�n sokat tett a sport�g n�pszerûs�t�s��rt egy s�rga boxer kan, Dandy.

Ami az �s�ket illeti, a korabeli masztiffok, bulldogok �s az �n. medveûz� vagy bikat�p� (Bullenbei�er) kuty�k k�z�tt kell �ket keresn�nk. Mivel ezeket a kuty�kat a a medve- �s vaddiszn�vad�szatok mellett egyre ink�bb kuty�k �s bik�k k�z�tti viadalokon szerepeltett�k, koncentr�ljunk ink�bb a kev�sb� v�res esem�nyek �vezte fajtaazonos teny�szt�s kezdet�re. Minden bizonnyal a boxer t�rt�net�nek egyik legfontosabb �vsz�ma 1895. Ebben az �vben sz�mtalan jelent�s esem�ny t�rt�nt: megalakult a boxer klub, bevezett�k a t�rzsk�nyvbe az els� boxert, s ki�ll�t�son is el�sz�r szerepelt a fajta. A boxerteny�szt�s kezdet�n�l k�t m�ncheni �s egy b�csi kinol�gus j�tszott jelent�s szerepet: H�pner, K�nig �s Roberth. �k alap�tott�k M�nchenben az els� boxer klubot, s nekik k�sz�nhet�en nyitottak k�s�rleti oszt�lyt boxerek sz�m�ra az 1895-�s St. Bernhard ki�ll�t�son, ahol eg�szen pontosan n�gy boxer szerepelt. K�zt�k volt a h�res Flocki is, aki itt els� d�jat nyert, s �t vezett�k be els�k�nt a boxer t�rzsk�nyvbe. Flocki 1895. febru�r 26-�n sz�letett egy angol bulldog ap�t�l �s egy foltos, boxer (jellegû) any�t�l. H�pner nem volt elragadtatva a kuty�t�l, jobban �r�lt volna, ha teny�szt�je „az �szaki-sarkon bocs�tja �ruba �kelm�t”, Roberth azonban helyesen ismerte fel Flockiban a modern boxer t�pus�t. Rajta k�v�l m�g h�rom m�sik kutya v�lt t�rt�nelmi jelent�s�gûv�, v�r�k ott cs�rgedezik minden mai boxerben. Egyik�k volt Meta v. d. Passage 30, aki maga nem volt valami szemet gy�ny�rk�dtet� l�tv�ny, de egyik unok�ja p�ld�ul, Curt v. Pfalzgau m�r messzemen�en megtestes�tette a k�v�natos t�pust, mely egyszersmind z�m�k �s mozg�kony, ahogy a h�rom klubalap�t� megfogalmazta a boxert�rzsk�nyv el�szav�ban.

A teny�szt�s ege azonban akkoriban sem volt felh�kt�l mentes. Sokan m�g mindig a bulldogot tartott�k m�rvad�nak a korszerû boxer ellen�ben, s a sok hercehurca od�ig fajult, hogy H�pner, K�nig �s Roberth kil�pett az �ltaluk alap�tott klubb�l, �s �jat hozott l�tre 1897. janu�r 6-�n. Id�k�zben azonban Robert �ttelep�lt �szak-N�metorsz�gba, K�nig betegeskedett, H�pner pedig visszavonult, olyan nehezen viselte, hogy nem b�rja megval�s�tani az �ltala kitûz�tt teny�szt�si c�lt. V�g�l 1910-ben megalakult a ma is mûk�d� boxerklub, szint�n m�ncheni sz�khellyel.

Az 1905-�s boxer standard m�g minden sz�nv�ltozatot enged�lyezett, hiszen a k�v�natos t�pus r�gz�t�se fontosabb volt a sz�n k�rd�s�n�l. Hamarosan m�gis a s�rga kuty�kat kezdt�k el�nyben r�szes�teni; a fekete �s a feh�r egyedek teny�szt�s�t 1925-ben be is tiltott�k, 1926-ban a tark�k�t is. Napjainkban a boxert k�t sz�nv�ltozatban teny�sztik: lehet s�rga vagy cs�kos, fekete maszkkal �s n�mi feh�r jeggyel. A cs�kos sz�n �r�kl�d�s szempontj�b�l egy�bk�nt domin�ns a s�rg�val szemben.

A korabeli boxerek �ltal�ban j�val kisebbek voltak mai ut�daikn�l, a marmagass�g maximum 50 centim�ter volt. A standard csak 1920-ban szabta meg a m�rethat�rokat. Napjainkban a boxer kanok k�v�natos magass�ga 57–63 cm, a szuk�k� 53–59 cm. Ehhez megk�zel�t�leg 25–35 kil�grammos s�ly t�rsul, magass�gt�l �s csontozatt�l f�gg�en.
Ahogyan m�r sz� volt r�la, a boxer kiv�l� csal�di kutya, lak�sban is j�l �rzi mag�t, s�t, ha v�lasztania kellene, ink�bb szuny�k�l egy k�nyelmes fotelben, mint egy hatalmas kert valamelyik szeles sz�glet�ben. Meleg- �s k�nyelemszeretete azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne sz�ks�ge rengeteg mozg�sra �s elfoglalts�gra. Szereti a hossz� kir�ndul�sokat, kitart� t�rs b�rmilyen kuty�s sportban, de nem szabad kitenn�nk extr�m id�j�r�si viszonyoknak. A ny�ri k�nikula sz� szerint a hal�l�t okozhatja, ha nem vigy�zunk r�! Ilyenkor tilos p�ld�ul a kocsiban hagyni, m�g leh�zott ablakok mellett is! R�vid sz�rzete miatt – nincs aljsz�rzete – t�len f�z�s, ne hagyjuk kennelben vagy az udvaron! Tiszta, ig�nytelen kutya, csup�n a nagy meleg vagy izgalom okozta liheg�s-ny�ladz�s lehet olykor-olykor kellemetlen, de hat�rtalan szeretet�vel ez�rt is k�rp�tol minket.