Veszetts�g

A veszetts�gnek els�sorban k�zeg�szs�g�gyi jelent�s�ge van. A k�rokoz� rhabdov�rus emberek hal�los megbeteged�s�t okozza, ez�rt �llatokt�l val� fert�z�d�s�ket minden m�don meg kell akad�lyozni. A fert�z�s leggyakoribb forr�sa a veszett �llat (pl. r�ka) harap�sa. A harapott sebb�l a ny�llal odaker�lt v�rus az idegp�ly�k ment�n, a gerincvel�n kereszt�l jut fel az agyvel�be. Az agyvel�ben f�leg az Ammon-szarvak, a k�z�p agy �s a ny�ltagy sz�rke�llom�ny�ban okoz a rag�lyanyag g�cos elv�ltoz�sokat. Pof�n �r� harap�s eset�n a v�rus k�zvetlen�l az agyi idegek ment�n hatol az agyba. Az agyvel�ben elszaporodott k�rokoz� azt�n sz�tsz�r�dik a szervezetben, eljut a ny�lba, amely azt�n a betegs�g tov�bbvitel�ben a legnagyobb szerepet j�tssza. A kuty�k veszetts�g�nek a klinikuma igen v�ltozatos. A lappang�si id� legt�bbsz�r n�h�ny h�t, el�fordul azonban, hogy csak n�h�ny nap, m�sr�szt nem kiz�rt t�bb h�napos, t�bb mint f�l�ves inkub�ci� sem. �ltal�ban min�l k�zelebb t�rt�nt a mar�s az agyhoz, ann�l r�videbb a lappang�s �s megford�tva. A d�h�ng� veszetts�g a kutya viselked�s�nek a megv�ltoz�s�val, ingerl�kenny�, izgatott� v�l�s�val kezd�dik. Az ugat�s rekedtt� v�lik, a kutya t�mad� magatart�st vesz fel, kimer�l�sig igyekszik ketrec�b�l, l�ncait�l megszabadulni. Ha mozg�sa szabadd� v�lik, messze elk�borol �s az �tj�ba akad� embereket �s �llatokat megharaphatja. Ezzel egy id�ben vagy k�s�bb b�nul�sos t�netek (pl. kancsals�g, az �llkapocsl�g�s, a garatb�nul�s, stb.) v�lnak megfigyelhet�v�. A kuty�k ilyenkor k�ptelenek �telt, iv�vizet felvenni, sz�jsz�glet�kb�l ny�l csurog (v�ziszony). Megb�nulnak a t�rzs- �s a v�gtagizmok is �s a beteg 2-4 nap alatt elpusztul. A csendes veszetts�gben elmarad az izgalmi st�dium, a d�h�ng�s. A nyugodtnak, tompultnak t�n� kutya azonban hirtelen megmarhatja a fel� ny�jtott kezet. Ilyen esetekben f�leg a b�nul�sos jelens�gek �llnak el�t�rben, �s pl. az �tv�gytalans�ggal panasszal �llatorvoshoz ker�l� kutya az�rt nem eszik, mert garatizom b�nul�sa van. El�fordulnak a legk�l�nb�z�bb �tmenetek a k�t k�rforma k�z�tt. A veszetts�g v�ltozatos klinikai k�pe, valamint rendk�v�li vesz�lyess�ge k�vetkezt�ben meg�llap�t�sa nagy �vatoss�got ig�nyel. Veszetts�gre minden esetben gondolni kell, ha a kuty�n a viselked�s megv�ltoz�s�t vagy a k�zponti idegrendszer megbeteged�s�re utal� bizonytalan t�neteket �szlel�nk, k�l�n�sen azokn�l a kuty�kn�l, amelyek veszett r�k�k vagy macsk�k harap�s�nak ki lehettek t�ve, nincsenek beoltva vagy gazd�juk ezt nem tudja igazolni. Veszett, de m�g veszetts�gre gyan�s kuty�kat sem szabad gy�gykezelni, hanem az �rv�nyben l�v� �llateg�szs�g�gyi rendszab�lyok szerint kell elj�rni. A veszetts�g postmortem meg�llap�t�sa az elhullott kutya agyvelej�b�l hat�s�gi �llateg�szs�g�gyi int�zetben, sz�vettani vizsg�lattal, v�rusantig�n-kimutat�ssal vagy k�s�rleti �llatolt�ssal t�rt�nhet. A kuty�k �venk�nti k�telez� veszetts�golt�sa k�telez�. A rendeletek szerint k�telez� minden h�rom h�napos kort el�rt ebet h�rom �s n�gy h�napos kora k�z�tt, majd hat h�napon bel�l ism�telten veszetts�g ellen beoltatni. Az egy �vn�l id�sebb kuty�kat pedig �venk�nt k�telez� veszetts�g ellen beoltatni (itt jegyezend� meg, hogy a ma haszn�latos veszetts�g elleni olt�anyagok biztons�gosak, �gy a kuty�knak akkor sem t�rt�nne semmi bajuk, ha ak�r k�t h�t m�lva �jraoltatn�nk �ket veszetts�g ellen! Teh�t mindenk�ppen tan�csos nem napra pontosan kiv�rni az egy �vet a k�telez� veszetts�g elleni olt�s tekintet�ben!). Itt jegyzem meg, hogy r�szben ez�rt is kell az olt�si k�nyvre nagyon vigy�zni.