Kuty�k fert�z� m�jgyullad�sa

A kuty�k fert�z� m�jgyullad�sa (Rubarth-k�r) heveny lefoly�s�, gyorsan terjed�, s�lyos elesetts�ggel, h�ny�ssal, s�rgas�ggal �s a v�rerek k�rosod�s�val j�r� betegs�g, amelyet a kutya adenov�rus 1-es szerot�pusa (canine adono virus-1, CAV-1) id�z el�. A beteg �llatok minden v�lad�kukkal, de f�leg vizelettel �r�tik a v�rust. Kuty�k k�zvetlen �rintkez�ssel, a ny�l �s a vizelet �tj�n, de esetleg t�pl�l�k, iv�v�z �s egy�b rag�lyfog� t�rgyak k�zvet�t�s�vel is fert�z�dhetnek sz�jon �t. A lappang�si id� 2-5 nap. A k�rk�p igen v�ltozatos, el�fordulhat t�netmentes �tv�szel�s is. Nagyon ritk�n jelentkezik a betegs�g t�lheveny alakban, amikor a l�zas �s levert kuty�k 1-2 nap alatt elhullanak. Leggyakrabban a betegs�g heveny alakj�val tal�lkozhatunk. Ebben az esetben a l�zas kuty�k �tv�gytalanok, kedvetlenek, levertek, szomjasak �s ism�telten h�nynak. A sz�j ny�lkah�rty�j�n v�rz�sek, k�s�bb s�rgas�g alakul ki (l�sd az 1. k�pen). Elh�z�d� esetekben �d�ma jelenik meg a b�r alatti k�t�sz�vetben, a fejen, a nyakon �s a has alj�n. Az agyvel� megbeteged�se miatt kialakulhatnak g�rcs�k is. Az elh�z�d� esetekben a betegek egy r�sz�ben egyoldali vagy mindk�t szemre kiterjed� szaruh�rtya-�d�ma, a szaruh�rtya �tmeneti vagy tart�s elhom�lyosod�sa (a k�k szemet, blue eye, l�sd a 2. k�pen) �s gyullad�sa is kialakulhat. A f�l�vesn�l fiatalabb kuty�k megbeteged�se t�bbnyire elhull�ssal v�gz�dik, az enn�l id�sebbekn�l jobbak a gy�gyul�si kil�t�sok. Az �llatorvosok a t�netek, valamint a laborat�riumi v�r- �s vizeletvizsg�latok eredm�nyei alapj�n diagnosztiz�lj�k a betegs�get. A heveny k�rforma gy�gykezel�s�nek l�nyege a t�neti beavatkoz�s, a kering�s t�mogat�sa (inf�zi� �s gl�k�z intrav�n�s ad�sa), antibakteri�lis ter�pia, esetleg hiperimmun sav�k adagol�sa, stb. Term�szetesen a megel�z�sre kell hangs�lyt fektetni, a kuty�k sz�m�ra kifejlesztett kombin�lt v�d�olt�sok k�ly�kkori t�bbsz�ri �s feln�ttkori �venk�nti ism�tl�s�vel v�detts�g alak�that� ki.