Sz�rt�sz�atkak�r (demodicosis)

A kuty�k egyik legs�lyosabb b�rb�ntalma, ugyanis gy�gykezel�se hosszantart�, komplik�lt �s nemritk�n csak �tmeneti sikerrel j�r vagy eredm�nytelen.

A Demodex canis nev� �zeltl�b� parazita okozza, amely gazdaspecifikus �s a kuty�k �lland� �l�sk�d�je. Kb. 1/4 mm hossz�, sz�ntelen, f�regszer� atka, 4 p�r cs�kev�nyes, tusk�szer� l�ba van, a kuty�k sz�rt�sz�iben, faggy�mirigyeiben �l�sk�dik. Fejl�d�smenet�k r�szleges �talakul�s, a b�r fel�let�n t�rt�n� p�rosod�st k�vet�en a h�mek hamarosan elpusztulnak, a n�st�nyek a sz�rt�sz�kbe v�ndorolnak �s lerakj�k pet�iket. A citrom alak� pet�kb�l mintegy hat nap alatt kikelnek a hatl�b� l�rv�k, ezut�n k�t nimfast�dium k�vetkezik, majd megjelenik a kifejlett sz�rt�sz�atka. Az eg�sz folyamat 3-4 hetet vesz ig�nybe. A kuty�k k�zvetlen �rintkez�s �tj�n fert�z�dnek, sokszor a sz�let�s�k ut�n, amikor az any�r�l a sz�rtakar�val m�g csak alig rendelkez� �jsz�l�ttek b�r�re ker�lnek az atk�k.

A parazit�k a klinikailag eg�szs�ges ebek nagy r�sz�nek a b�r�ben is megtal�lhat�k. T�netek m�gis csak egyes kuty�kban jelentkeznek. Ennek magyar�zata a gazdaszervezet immunrendszer�nek m�k�d�si �llapot�ban kereshet�. Gyakrabban jelennek meg a t�netek az immunrendszer m�k�d�s�t gyeng�t� vagy blokkol� t�nyez�k jelenl�te eset�n (pl. egyes gy�gyszerek bead�sa ut�n, t�len, rossz tart�s �s etet�s, betegs�gek, daganatok eset�ben, stb.), csal�dokban gyakrabban �szlelhet�.

A kuty�k demodicosisa h�rom klinikai form�ban fordulhat el�:

1. A helyi, lokaliz�lt vagy pikkelyez� (squamosus) demodicosis a legenyh�bb forma. �ltal�ban fiatal (3-6 h�napos) �llatok fej�n, ritk�bban a t�rzs�n, v�gtagokon, �les hat�r�, lencs�nyi foltokban a sz�r megritkul vagy kihullik, a b�r�n kipirul�s �s h�ml�s, pikkelyez�d�s l�that�. Az �llat nem vakar�dzik. J�indulat�, enyhe k�rforma, n�ha kezel�s n�lk�l is gy�gyulhat, azonban sz�mos esetben a t�netek s�lyosbodhatnak, a b�ntalom generaliz�l�dik.

2. Az �ltal�nos vagy generaliz�lt (pustul�s) demodicosis minden esetben a helyi vagy pikkelyez� form�b�l indul ki. Ilyenkor a t�megesen elszaporod� atk�khoz gennykelt� bakt�riumok t�rsulnak, ezek egy�ttesen a b�rben bors�nyi gennyes csom�csk�kat hoznak l�tre. Ezeknek a csom�csk�knak az �sszeolvad�s�b�l nagyobb, b�z�s, gennyes, ken�csszer� v�lad�kkal teli g�b�k (pustul�k) vagy ilyen v�lad�kkal bor�tott ter�letek (pyoderma) j�nnek l�tre. A gennyes b�rgyullad�s tart�s fenn�ll�sa eset�n a b�r megvastagszik, vaskos r�ncokat vet. A k�rny�kbeli nyirokcsom�k megnagyobbodnak. A sz�rt�sz�atk�k esetenk�nt a v�r- �s nyirok�rammal a m�jba, t�d�be, ves�be �s egy�b szervekbe is eljuthatnak. Nagyon s�lyos esetben a kuty�k lesov�nyodnak, m�j- �s veseelfajul�s, bels� szervi vagy �ltal�nos fert�z�s miatt elhull�s is lehets�ges.

3. Pododemodicosis ritk�n fordul el�, el�fordul�sa azonban rossz jel, mert nagyon nehezen gy�gy�that�. A kuty�k l�bainak als� r�szein �szlelhet�. Az ujjak k�z�tti ter�letek, a talpak b�re gyullad�sos (pododermatitis), vizeny�sek �s f�jdalmasak. �ltal�ban a  k�vetkezm�nyesen kialakult gennyes b�rgyullad�s t�nik fel a tulajdonosoknak. A demodicosist �ltal�ban, k�l�n�sen a kezdeti esetekben neh�z meg�llap�tani, ez�rt annak gyan�ja eset�n halad�ktalanul forduljunk �llatorvoshoz, aki kieg�sz�t� vizsg�latokkal (b�rkapar�k v�tele, biopszia) teheti pontosabb� a k�rhat�roz�st.

A betegs�g gy�gykezel�se helyileg �s �ltal�nosan adott gy�gyszerekkel t�rt�nik. Helyileg k�l�nb�z� kiszerel�si form�kban (lemos�s, ecsetel�s, bed�rzs�l�s, spray, stb.) haszn�lhatunk parazitaellenes szereket, az injekci�s antibiotikumk�sz�tm�nyek a m�sodlagos bakt�riumfert�z�s ellen sz�ks�gesek. Adhat�ak az immunrendszer m�k�d�s�t serkent� k�sz�tm�nyek is. Fontos term�szetesen ezeken k�v�l m�g az egy�b, az immunrendszer m�k�d�s�t ront� k�rfolyamatok gy�gy�t�sa, a tart�s �s az eles�g jav�t�sa. Az olyan szuk�t, illetve ennek ut�dait, amelynek almaiban rendszeresen el�fordulnak demodicocis k�lyk�k, tan�csos a teny�szt�sb�l kiz�rni.