A border terrier
Az intelligencijrl hres border collie-hoz hasonlan a border terrier is kialakulsi helyrl, az angol-skt hatrvidkrl, a borderrl kapta nevt. Br kt teljesen klnbz tpus fajtrl van sz, nem csupn nevkben rejlik hasonlsg. A border terrier a border collie-hoz hasonlan a killtsokon is egyre nagyobb sikerekkel szerepel, s elkpeszt psztortulajdonsgokkal rendelkez fldijhez hasonlan napjainkban is kiemelked teljestkpessge.
A border terrier minden bizonnyal Nagy-Britannia egyik legsibb tpus terrierje. A hatrvidk farmerei, juhszai s sportvadszai genercirl genercira gondosan gyeltek arra, hogy megrizzk kutyik jellegzetes tulajdonsgait. A XIX. szzad kzepn szinte minden tanyn megtallhat a border terrier, hiszen a hatrmenti dombok elhelyezkedskbl kifolylag – mrfldekre minden lakott terlettl – csak gy hemzsegtek a vidkre jellemz, igen erteljes felptsû rkktl. A hzillatokat megvdend, szksg volt egy olyan terrierre, mely hossz lbval kpes a lovat is kvetni, de azrt elg kicsi ahhoz, hogy ha kell, a fld alatt is ldzze a rkt. Ezek az aktv, ers, fradhatatlan terrierek olyan bundval rendelkeztek, mely megvdte ket a szinte llandan ess, prs idjrstl is.
A border terrier ma is fradhatatlan, roppant btor kutya: nincs olyan fal, melyet ne tudna tugrani s olyan drtkerts, melyen ne tudna tmszni. Szakrtk vlemnye szerint napjaink border terrierje alig vltozott a XIX. szzadi, hatrmenti terrierekhez kpest. Mg a az Angol Kennel Klub nem regisztrlta elismert fajtaknt 1920-ban, a border terrier szlfldjn kvl szinte ismeretlen volt a nagykznsg eltt, azonban a helyi mezgazdasgi egyesletek killtsain mindig nagy szmban szerepelt. Az Egyeslt llamokban 1930-ban regisztrltk az els border terriert. 
Kivl termszetnek s esznek ksznheten a border terrier kivlan alkalmazkodik a vrsi lethez, s megfelel mennyisgû sta s foglalkoztats (pl. agility) mellett rkk s lovak nlkl is boldogan l gazdjval. Trsasgkedvel, vidm kutya, korbbi munkakrlmnyeibl kifolylag ltalban ms llatokkal sem sszefrhetetlen. Szre ignytelen, knnyen gondozhat. Kis mrete ellenre kivl rzkutya is lehet.
A border terrier marmagassgt nem adja meg a standard; slya ltalban 5–7 kilogramm kztt mozog. Sûrû, kemny szrzete lehet vrs, bzasznû, cser vagy szrke s kk sznû, utbbi kett cservrs (tan) jegyekkel. rdekessg, hogy a border terrier fejformja a vidrhoz hasonlatos. A fajta haznkban sem ismeretlen, br nem nevezhet a legnpszerûbb terrierfajtk egyiknek; az llomny csupn alig nhny tucat kutybl ll. |