Az �ri�s schnauzer

�ltal�nos megjelen�s: Az �ri�s schnauzer nagy�tott, erõs�tett v�ltozata a schnauzernek. Dr�tszõrû, nagytermetû, ink�bb z�m�k, mint karcs� kutya. Testfel�p�t�se kvadratikus, mely azt jelenti, hogy testhossz�s�ga k�zel azonos marmagass�g�val. Nem f�l�nk, r�menõss�ge, mely higgadts�ggal �s nyugodts�ggal p�rosul, j�fajta karakterr� teszi. Megb�zhat�, gazd�j�hoz felt�tlen hû. Rettenthetetlen b�tors�g, j�indulat� term�szet �s gyermekszeretet jellemzi. �sszess�g�ben egy dacos, harcra k�sz, tiszteletrem�lt� kin�zetû kutya. Nagyon fejlett �rz�kszerveinek, reakci�erej�nek, kik�pezhetõs�g�nek, erej�nek, �llhatatoss�g�nak, gyorsas�g�nak, az idõj�r�s viszontags�gaival �s a betegs�gekkel szembeni ellen�ll�k�pess�g�nek k�sz�nhetõen kiv�l�an alkalmas arra, hogy kem�ny �s sz�v�s szolg�lati munkakuty�v� v�ljon.

R�szletes standard

Fej: Erõteljes, ny�jtott form�j�, erõsen ki�ll� tark�csont n�lk�l, a szemtõl az orrhegyig fokozatosan keskenyedõ. A fejnek az orrv�g �s a nyakszirtcsont k�z�tt m�rt hossz�s�ga a h�t hossz�s�g�nak (a mar �s a farktõ k�z�tti t�vols�gnak) k�r�lbel�l a fele. Ez a kutya lend�letes fel�p�t�s�t igazolja. A homlok a szem�ld�kn�l dombor�an form�l�dik, az egyenes orrnyereg p�rhuzamos a r�nctalan, lapos homlok meghosszabb�tott vonal�val. A r�g�izomzat erõsen fejlett, de a form�s fejet (szõrzet fedi) nem torz�tja el a pofa. A fang k�zepesen �velt, �kben v�gzõdik. Az orrhegy t�m�tt, fekete. Az ajkak j�l illeszkednek, minden sz�nv�ltozatn�l feket�k.

Fogazat: A t�k�letes metszõfogazat erõs, teljesen feh�r, j�l z�r�d�, oll�szerû harap�s jellemzi.

F�lek: A kurt�tott f�lek magasan tûz�ttek, egyform�ra v�gottak �s egyenes tart�s�ak.(A kup�roz�st N�metorsz�gban 1987. janu�r 1-�ta, az �llatv�delmi t�rv�ny m�dos�t�sa miatt, tiltj�k.)A v�gatlan f�lek is magasan tûz�ttek, V-form�j�ak, tõbõl hajlott begyûrõd�ssel, vagy enyh�n �ll�, v�g�n elõrehajl�ak, de mindenk�ppen szimmetrikusak.

Szemek: A s�t�t szemek ov�lisak, el�l �lõk. Az als� szemh�j a szemhez simul �gy, hogy a k�tõh�rtya nem l�that�.

Nyak: A nemesen (kecsesen) lend�letes nyak erõs, sem r�vid, sem k�v�r nem lehet. A nyakszirt (tark�) kiemelkedõen �velt, a bõr feszes �s r�nctalan (sz�raz). A j�l sz�gelt nyak a t�rzzsel 50 fokos sz�get z�r be.

T�rzs: A mell meglehetõsen sz�les, laposan bar�zd�lt �s keresztir�nyban ov�lis. J� �velts�g eset�n a k�ny�k magass�g�ig h�z�dik. Az elõ mell a v�lliz�letek f�l�tt kiemelkedõ kezdete a szegycsontnak, a v�lliz�let �s a felkarcsont mark�nsan fejlett. Az als� mell h�trafel� enyh�n n�vekszik �s �tvonul az erõsen felh�zott hason. Az utols� bordahajlatt�l a cs�põig val� t�vols�g r�vid, mely �ltal a kutya z�rtnak tûnik. A t�rzs hossza k�r�lbel�l a marmagass�gnak felel meg. (Az elt�r�s legfeljebb a marmagass�g 10%-a lehet.) A h�t r�vid, gyeng�n lejt. A felsõ hat�svonal nem hajsz�legyenes, hanem egy k�nnyû, kecses lend�letet sugall, melyet a mar erõs csigoly�j�n, a h�ton �s az enyh�n leg�mb�ly�dõ faron kereszt�l a farokig k�pez.

Farok: A farok magasan helyezkedik el, f�l�ll, legfeljebb 3 tagig visszav�gott.

Mellsõ v�gtagok: A ferde lapock�k �s felkar j� (kb. 100 fokban) sz�gben helyezkednek el �s laposan, de erõsen izmosak. Az elsõ l�bak - mint �ltal�ban - egyenesek, a k�ny�k f�ggõleges.

H�ts� v�gtagok: A combok ferd�n �llnak �s erõs izomzat�ak, a bokaiz�letetek form�s sz�gell�sûek.

Talpak: A mancsok r�videk, kerekek �s erõsen z�rtak. Felfel� domborod� l�bujjak (mancstalp) s�t�t k�rm�kkel, kem�ny talpak.

Szõrzet: Sz�lk�s dr�tszõrzet, kem�ny �s sûrû t�m�tt aljszõrrel. A fedõszõr sz�lk�s, sem bozontos, sem hull�mos nem lehet �s semmik�ppen sem r�vid. A sz�j k�r�l k�pzõd�tt durva szak�ll �s a bozontos szem�ld�k, mely be�rny�kolja a szemeket tipikus jegyei az �ri�s schnauzernek.

Sz�n: Lehet tiszta fekete, s�bors sz�nû. A s�bors sz�nnek, mint teny�szt�si c�lnak, egy k�zepes �rnyalat felel meg, pigmentezett bors�z�s sz�rke algyapj�b�l. Megengedett a s�t�t f�msz�rk�tõl az ez�stszûrk�ig minden �rnyalat. Feh�r foltok a fejen, a mellen �s a l�bakon nem megengedettek.

M�ret: A marmagass�g 60-70 cm.

Mozg�s: Lend�letes, �get�s k�zben �tl�san rakja l�bait.

Hib�k: Otromb�bb, k�nnyebb, alacsonyabb fel�p�t�s, nehezebb, vagy kerekebb fej, homlokr�nc, m�lyen �lõ, vagy rosszul cs�csosod� f�lek, vil�gos �s nagyon-nagy, vagy kerek szemek, erõsen elõreugr� pofacsont, laza nyakszõrzet, szarvasnyak, r�-, elõ-, h�traharap�s, szopornyic�s fogazat, r�vid, hegyes, vagy keskeny fang. T�l hossz�, felvont, vagy laza h�t, pontyh�t, belsõ far, ny�lfarok, kifel� fordul� k�ny�k, befel� fordul� sarok, meredek, vagy hord� alak� (�) h�ts� l�bak, hossz� mancsok, poroszk�l�s, t�l r�vid, t�l hossz�, puha, hull�mos, bolyhos �s selymes szõrzet, angolnavonal, fekete nyereg �s foltok, h�tsz�j, csapott far, terrierjelleg.

Az �ri�s schnauzer jelleme

A fajta ir�nt �rdeklõdõknek fontos tudniuk, hogy az �ri�s schnauzer, f�ggetlen�l att�l, hogy kan vagy szuka, kimagasl� jellemvon�sokkal rendelkezik: szeretetteljes �s alkalmazkod�, bivalyerõs, kitart� �s �ber, m�rt�ktart�an bizalmatlan az idegenekkel szemben; sohasem harap�s, kisz�m�that� viselked�sû, ha bar�tunkk� fogadtuk �s ha a csal�don, a falk�n bel�l kialakult a helyes sorrend. M�s kutyafajt�k teny�sztõi term�szetesen ugyanezt �ll�tj�k saj�t kedvenc�krõl, ennek ellen�re igazolva l�thatjuk v�lem�ny�nket minden olyan esetben, amikor valaki egy kor�bban tartott kutyafajta ut�n �ri�s schnauzer tart�v� v�lik. Nem jellemzõ r� a csahol�s �s j�l tarthat� ak�r lak�sban, ak�r kennelben. Mindk�t esetben azonban szem elõtt kell tartani m�rhetetlen mozg�sig�ny�t �s ennek megfelelõen foglalkozni vele. Rendk�v�li szeretet�hs�ge k�vetkezetes csal�di kapcsolatot ig�nyel: V�g�rv�nyesen nem lehet azt a feltev�st igazolni, hogy az �ri�s schnauzer egygazd�s kutya lenne, de az k�ts�gtelen, hogy kik�pz�s alatt idegenkedik a vezetõcser�tõl. Sz�mos teljes�tm�nysportol� azt �ll�tja, hogy az �ri�s schnauzert neh�z kik�pezni, enn�l fogva csak r�szben alkalmas sportkuty�nak. Eme �ll�t�s val�sz�nûleg a schnauzer nyakass�g�ra vonatkozik, azonban a sok kiv�l� sport �s munkateljes�tm�ny bizony�tja, hogy aki megtanulja a “schnauzer-nyelvet”, az kimagasl� eredm�nyeket �rhet el ezen a t�ren is. Az igazi �ri�s schnauzer nyugodt �s �ntudatos, az idegeneket nem �ktelen ugat�ssal fogadja, nem l�p fel azonnal t�mad�lag, hanem azzal a ki�ll�ssal, hogy “Itt vagyok �n. �s te ki vagy?”. Ez�rt tan�csos minden idegenk�nt k�zlekedõnek, aki �ri�s schnauzer birtok�ra l�p, ezt a nagyvonal� h�zigazdagesztust respekt�lni. A csal�di k�r�n bel�l gy�ng�d, b�r v�rm�rs�klete heves: ide�lis kutya a v�llalkoz� kedvû embereknek, mindenek elõtt a csal�d fiatal tagjainak. Olyan kutya, amelyik m�g a legkem�nyebb j�t�k sor�n sem s�rtõdik meg gyorsan, �s amelyik minden�tt ott akar lenni, �bers�g�t, õrzõ-v�dõ szerep�t egy percre sem feledi: az �ri�s schnauzer sz�letett õrzõ-v�dõ kutya, ezt sohasem kell tanulniuk. Ha valamit a fej�kbe vesznek, iszony�an �nfejûek tudnak lenni. Aki azt szeretn�, hogy schnauzere probl�mamentes legyen, k�sz kell legyen a nevel�s elej�n minden parancsot h�romszor elmondani: az elsõre a kutya felemeli a fej�t, a m�sodikn�l engedelmeskedik, hacsak nem j�n valami m�s, �rdekes dolog k�zbe. Ekkor kell a harmadik parancssz�nak elhangoznia, s r�gt�n ut�na dics�rni kell az �llatot. Durvas�ggal �s katonai szigorral az �ri�s schnauzern�l nem lehet semmit sem el�rni! Persze sz�p sz�val sem lehet k�rlelni sok eredm�nnyel. K�vetkezetesnek, kem�nynek kell lenni, de nem durv�nak. Megfelelõ mennyis�gû humorral j�, ha rendelkezik a gazda, hiszen csak �gy tudja �rt�kelni kuty�ja “humor�t”, mely �n�ll�an megtanult mutatv�nyok bemutat�s�ban nyilv�nul meg: kinyitja az ajt�t, kir�molja a szemetet �s im�d lopni - mindent, ami ehetõ, vagy legal�bbis megr�ghat�.