A sp�niel A sp�niel napjaink egyik k�zkedvelt, sz�vesen tartott fajt�ja. T�rt�net�k eg�szen az i. e. V. sz-ig ny�lik vissza az �si Karthag� kor�ig ahol egyes �br�zol�sokon sp�nielszer� kuty�kat l�thatunk. A sp�niel sz� eredet�r�l k�t elk�pzel�s l�tezik. Egyesek szerint a sp�niel n�v a karthag�i „ny�l” sz�b�l alakult ki, m�g m�sok �gy gondolj�k, hogy Spanyolorsz�g latin nev�b�l – Hispania. Fejl�d�s�k sor�n mindig is vad�szatra haszn�lt�k �ket �s a fajtav�ltozatok k�l�nv�l�sa is a vad�szatban bet�lt�tt szerep szerint alakult. A sp�nielt Shakespeare �s Chaucer is megeml�ti m�veiben. A k�l�nb�z� t�pusok sz�tv�laszt�sa �s k�l�n-k�l�n teny�szt�se csak a XIX. sz elej�n kezd�d�tt. �gy napjaink sp�nieljei megjelen�s�kben j�val soksz�n�bbek mint Shakespeare kor�ban. I. K�roly angol kir�ly 3 id�sebb gyermeke Anthonis van Dyck (1599-1641) k�pe Az 1800-as �vek k�zep�n az Angol Kennel Klub Fajtak�nyve csak s�ly szerint k�l�nb�ztette meg a sp�nieleket.Ha a kutya s�lya 25 font (11,2 kg) alatt volt, akkor cocker sp�nielnek nevezt�k, ha pedig enn�l nehezebbnek bizonyult, akkor field sp�nielnek. Term�szetesen ezzel a m�dszerrel egy id� ut�n nem lehetett helyesen k�l�nv�lasztani az egyre mark�nsabban megjelen� fajtav�ltozatokat, ez�rt az 1885-ben megalakult Sp�niel Klub minden fajtav�ltozatra kidolgozta a standard-et, amit az Angol Kennel Klub 1893-ban bejegyzett a fajtak�nyvbe. A sp�nielek „t�rsadalma” napjainkban igen v�ltozatos; a legelterjedtebb angol cocker sp�niel mellett megtal�lhatjuk az amerikai cocker, amerikai v�zi, az �r v�zi sp�nielt, a field, az angol springer �s a welsh springer sp�nielt, a clumber �s sussex sp�nielt; tov�bb� a King Charles, a Cavalier King Charles, a jap�n, illetve tibeti sp�nielt. A vid�m sp�niel B�r a sp�nielek k�lleme, megjelen�se igen v�ltozatos, viselked�s�k, temperamentumuk nagyon k�zel �ll egym�shoz. A jellegzetes sp�niel temperamentum: a vid�m sp�niel. A sp�nielek temperamentuma vid�m, bar�ts�gos, h�s�ges �s mag�val ragad�. Ennek a viselked�snek a legszembet�n�bb megnyilv�nul�sa a szinte sz�nni nem akar� farrisz�l�s �s farokcs�v�l�s. Rendk�v�l kedvelik a gyerekeket �s nagyon j� t�rsak. B�r a sp�nielek t�bbs�ge �ber, nem t�madnak. Mivel alapvet�en bar�ts�gos, a bet�r�t ink�bb bar�tnak mint ellens�gnek tekinti. „Vad�szv�r�nek” k�vetkezt�ben sz�ks�ge van egy kis �n�ll�s�gra is, de a hossz� s�t�k alkalm�val sem t�volodik l�t�t�vols�gon k�v�lre. A sp�nieleknek sz�ks�g�k van az ember t�rsas�g�ra �s annak ellen�re, hogy k�pes v�gigaludni a napot m�g a gazda dolgozik, az egy�tt t�lt�tt id�ben ig�nyli a foglalkoz�st �s minden alkalmat megragad, hogy j�tszhasson �s mozoghasson. Az angol cocker sp�niel Az angol cocker sp�niel a sp�nielek k�z�l a legelterjedtebb �s legismertebb fajtav�ltozat. Az emberek t�bbs�ge ezt a fajt�t k�pzeli maga el�, ha a sp�nielekr�l besz�l�nk. K�zkedvelts�ge nem v�letlen: remek, tanul�kony, intelligens �s j�t�kos t�rsa az embernek, emellett kit�n� vad�szkutya: a legnehezebb terepeken is meg�llja a hely�t, munk�j�t f�ld�n �s v�zen egyar�nt kit�n�en v�gzi. Kialakul�sa a XIX. sz. k�zep�re tehet�. Kisebb sz�rnyasok vad�szat�ra haszn�lt�k. A szuk�k magass�ga 36-39 cm, a kanok� 37-40 cm. S�lyuk 11-14 kg. Megjelen�se: A fej kiss� nagy, az arcorri r�sz hossz�k�s, f�le lel�g� d�s sz�rzet bor�tja, szeme barna. Teste er�s, kompakt, m�ly mellkassal �s r�vid h�ttal. Farka csonkolt, tart�sa a h�tvonallal egys�kba esik. V�gtagjai k�zepesen sz�gelltek, a mancs k�r alak�. Sz�rzet: A t�rzs�n hossz�, m�g a fejen �s a v�gtagok el�ls� r�sz�n r�vid, selymes. A sz�rzet sz�ne: Az angol cocker sp�niel igen gazdag a sz�nv�ltozatokban: arany, fekete, fekete-feh�r, fekete-cserbarna, v�r�s-feh�r, fekete-feh�r-v�r�sesbarna, cobolysz�n�, blauschimmel. Az amerikai cocker sp�niel Mint a neve is utal r�, ez a fajta az angol cocker kistestv�re. V�gleges kialakul�sa az 1800-as �vek v�g�re tehet�. Mint eur�pai t�rs�t, szint�n vad�szatra haszn�lt�k-haszn�lj�k, de kit�n� h�zikutya is egyben. A fajta az I. vil�gh�bor� ut�n tett szert nagy k�zkedvelts�gre az Egyes�lt �llamokban, de 1936-ig egy�tt �ll�tott�k ki �ket az angol cockerekkel, melyeket ebben az �vben ismert�k el mint �n�ll� v�ltozat. Ennek ellen�re az Amerikai Kennel Klub csak 1946-ban ismerte el az angol cocker sp�niel �n�ll� standard-j�t. A legjelent�sebb elt�r�s a k�t fajta k�z�tt m�retben van, mivel az amerikai cocker sp�niel kisebb angol t�rs�n�l: A szuk�k magass�ga 35-36 cm, m�g a kanok� 38 cm. S�lyuk 10-14 kg k�r�l mozog. �ltal�nos megjelen�s�ben k�nynyedebb, eleg�nsabb kontinent�lis p�rj�n�l, az arcorri r�sz r�videbb, a koponyacsont dombor�bb, a sz�rzete selymesebb. Sokak meglepet�s�re az amerikai cocker sp�niel mint show-kutya n�pszer�s�ge jelent�sen megn�tt az 1960-as �vek Angli�j�ban, majd a ringen k�v�l is egyre kedveltebb lett. Mindezek mellett a legn�pszer�bb fajta Angli�ban �s szerte a vil�gon az angol cocker sp�niel maradt. A kis kedvencek A sp�nielekr�l sz�l� r�vid ismertet�nk nem lenne teljes, ha n�h�ny mondat erej�ig ne t�rn�nk ki a csak kedvtel�sb�l, �lebk�nt tartott, kis termet� sp�nielfajt�kra, melyek legismertebb k�pvisel�i a Cavalier King Charles sp�niel, valamint a King Charles sp�niel. Hasonl� nev�k nem v�letlen: �seik k�z�sek, nev�ket nagy rajong�jukr�l, II. K�rolyr�l kapt�k. A XVII-XVIII. sz. Angli�j�ban a nemess�g �s az uralkod�h�z kedvenceinek sz�m�tottak. K�s�bb megjelentek az els� „torz”-fej� kuty�k, ami a fajta kett�v�l�s�hoz vezetett. A k�t fajta k�zti legnagyobb k�l�nbs�g is a King Charles r�videbb, t�mzsibb fejform�ja �s kisebb termete. Sz�nezet�k megegyezik; egysz�n� v�r�s; fekete, s�t�tbarna-, feh�r foltokkal, barna mint�zattal; feh�r alapon barna mint�zattal. A Cavalier magass�ga 28-34 cm s�lya 4,5-8 kg m�g a King Charles magass�ga 25 cm s�lya 4-5 kg k�r�l mozog. Clumber sp�niel Eg�szs�g�gyi probl�m�k Szinte az �sszes sp�niel fajta er�s, eg�szs�ges szervezettel rendelkezik. �letkoruk 12-13 �v k�z�l mozog. Az el�fordul� betegs�gek k�z�l a leggyakrabban el�fordulhatnak: Cs�p��z�leti diszpl�zia: a h�ts� v�gtagok szab�lytalan illeszked�se. Ez a betegs�g a teny�sztett kuty�k legt�bbj�n�l el�forul, legink�bb a nagytermet�ekn�l. Okai f�leg �r�kl�ttek, de kialakulhat a helytelen t�pl�l�s k�vetkezm�nyek�nt is. Megel�zni a teny�szkuty�k ellen�rz�s�vel, diszpl�ziasz�r�ssel, illetve a nem mentes kuty�k teny�szt�sb�l kivon�s�val, valamint helyes, v�ltozatos, kalciumd�s t�pl�l�ssal lehet. A k�rt orvosolni csonter�s�t� tablett�kkal, illetve s�lyosabb esetekben m�t�ttel lehet. F�lfert�z�s, -gyullad�s: Az �sszes nagy, lel�g� f�l� kutyafajta rendszeres f�l�pol�st ig�nyel. Ennek az aj�nlott rendszeress�ge: hetente. Ezt legegyszer�bben f�ltiszt�t� p�lcika seg�ts�g�vel v�gezhetj�k, de vigy�zzunk, hogy ne hatoljunk t�l m�lyre a kutya f�l�ben. Sok probl�m�t megel�zhet�nk, ha a f�lkagyl� k�r�li d�s sz�rzetet rendszeresen megny�rjuk. Ezzel elej�t vehetj�k, hogy a d�s sz�rzetben a por meg�lljon, illetve j� k�rnyezetet biztos�tson a k�l�nb�z� bakt�riumok sz�m�ra. A f�lgyullad�sra utal� jelek: barna, gennyes v�lad�k a hall�j�ratban, �lland� f�lr�z�s, f�lvakar�s, a fej ferd�n tart�sa. Minden esetben azonnal forduljunk orvoshoz! Trimmel�s – kef�z�s – k�r�mv�g�s Trimmel�sre els�sorban a ki�ll�t�sra sz�nt kuty�knak van sz�ks�g�k, de az alapvet� sz�rzet�pol�s a kuty�r�l val� gondoskod�s r�sze, ak�rcsak a kutya t�pl�l�sa. Ezzel a folyamattal nem csak a kuty�nkat tessz�k szebb�, de megel�zhet�nk sok fert�z�st, betegs�get �s s�r�l�st is. A helyes trimmel�s id�ig�nyes �s nagy t�relmet, szaktud�st, valamint felszerel�st ig�nyel, ez�rt mindig forduljunk szakk�pzett kutyakozmetikushoz, ne pr�b�lkozzunk egyed�l otthon! K�r�mv�g�s: a k�r�mv�g�ssal elej�t vehetj�k, hogy – ak�rcsak az emberekn�l – a t�l hossz� k�rm�k valamibe beleakadhassanak �s let�rve f�jdalmat okozzanak a kuty�nak, illetve megel�zhetj�k hogy a let�r k�r�m k�rny�ke esetleg elfert�z�dj�n. A f�l sz�rzet�nek lev�g�sa mellett id�nk�nt le kell v�gni a l�bujjak k�z�tti sz�rzetet is, szint�n a fert�z�sek elker�l�se v�gett. Kef�z�s: A sp�nielek �ltal�ban �vente egyszer vedlenek, ilyenkor a levedlett sz�rzetet napi kef�l�ssel k�nnyed�n elt�vol�thatjuk. E mellett a rendszeres kef�z�s �polja, csinos�tja kuty�nk sz�rzet�t. Lieb Gy�rgy   J� tudni: Ha Angli�ban besz�l�nk a cocker sp�nielr�l, akkor mag�t�l �rtet�d�en az angol cockerre gondolnak, m�g Amerik�ban az amerikaira. Cavalier King Charles sp�niel