�sr�gi, eleg�ns megjelen�s�, kellemes tulajdons�gokkal rendelkez� kuty�k a spiccek, de egy-k�t m�ret- �s sz�nv�ltozat kiv�tel�vel, m�gsem tartoznak a legn�pszer�bb fajt�k k�z�. A sors fintora, hogy a k�t legn�pszer�bb v�ltozat, a farkas �s a t�rpe spicc nem n�met spicck�nt, hanem keeshondk�nt illetve pomer�niaik�nt v�lt vil�gszerte ismertt�. Ennek eredm�nyek�nt m�g az eur�pai ki�ll�t�sok vil�g�ban j�rtasabb kuty�s is hajlamos k�l�n�ll� (holland) fajtak�nt kezelni a keeshondot, holott az csak a farkas spicc (Wolfspitz) n�met nyelvter�leten k�v�li elnevez�se; ugyanez vonatkozik a t�rpe spiccre �s a pomer�niaira. Mindannyian csup�n a 97-es FCI standard sz�mmal rendelkez� n�met spicc v�ltozatai.

A n�met spiccek a k�korszaki t�zegkutya (Canis familiaris palustris R�thimeyer) lesz�rmazottjai, ez�ltal K�z�p-Eur�pa legr�gibb kutyafajt�j�t k�pviselik. A n�met fajtaklub (Verein f�r Deutsche Spitze e.V) 1899-ben, az osztr�k (Klub f�r Spitze und Polarhunde) 1953-ban alakult.

A n�met spicc legnagyobb m�retv�ltozata a farkas spicc (Wolfspitz), m�s n�ven keeshond. Marmagass�ga 49 (+ 6) cm. A t�bbi v�ltozattal ellent�tben, egyetlen sz�nben teny�sztik, nev�t is farkassz�rke (hivatalosan sz�rkefelh�s) bund�j�r�l kapta. De akkor K�z�p-Eur�p�n k�v�l mi�rt ismeri szinte mindenki csak keeshondk�nt? A v�lasszal politikai esem�nyek szolg�lnak… A francia forradalom hat�s�ra fut�t�zk�nt terjedt a szoci�lis el�gedetlens�g szerte Eur�p�ban. A XVII. sz�zad v�g�n Hollandia is k�t politikai t�borra szakadt: Orange herceg�nek h�vei �s a patri�t�k �lltak szemben egym�ssal. Az als�bb �s k�z�ps� r�tegek vezet�je egy dordrechti ember, Kees de Gyselaer volt. Mint minden vid�ki, � is nagy kutyabar�t volt, akkoriban egy kism�ret� n�gyl�b� k�s�rte, akit szint�n Keesnek h�vtak. Ez a kutya lett a fajta n�vad�ja, �s egyben a patri�t�k szimb�luma.

Kor�bban �rkutyak�nt, els�sorban a Rajn�n haj�z� b�rk�kon, nagyobb cs�nakokon (rijnaken) haszn�lt�k, melyek ritk�n voltak 200 tonn�n�l nagyobbak, ez�rt a b�rkakuty�k m�rete sem volt t�l nagy. A keeshond politikai szimb�lumm� v�l�sa miatt azonban a fajt�nak lassan m�r dolgoznia sem kellett, el�g volt csup�n a patri�t�kat k�pviselnie. Olyannyira szimb�lum lett bel�le, hogy az ellenz�khez tartoz�k sz�m�ra elk�pzelhetetlen lett volna ilyen kuty�t tartani. Ebb�l a korszakb�l sz�rmaznak a rotterdami Boymans-van-Beiningen m�zeumban megcsod�lhat� grav�rozott iv�poharak, melyek mint�ja egy keeshondot �br�zol, amint �ppen egy narancsf�t haszn�l a legkev�sb� tiszteletrem�lt� m�don. Term�szetesen a narancsfa is szimb�lumk�nt szolg�lt, Orange herceg�nek nev�b�l kiindulva…

De a kinol�gia vizeire visszaevezve, Kees de Gyselaer kuty�ja egy spicc-szer� kutya lehetett, ezt igazolj�k azok a k�s�bbi �br�zol�sok is, melyek Dordrecht k�s�bbi polg�rmester�t, Cornelius de Wittet �br�zolj�k feh�r keeshondj�val. Ez az elnevez�s annyira elterjedt, hogy az Egyes�lt �llamokban p�ld�ul nem ismernek olyan fajt�t, hogy n�met spicc, csup�n keeshondot �s pomer�niait, mik�zben vadul csod�lkoznak a keeshond almokban rendszeresen felbukkan�, nem sz�rke sz�n� egyedeken.

A n�met fajtaklub a standard 1997-es kieg�sz�t�s�vel el�rte, hogy a keeshond ne v�lhasson �n�ll� fajt�v�, �s a vil�g teny�szt�i tov�bbra is egy�tt dolgozhassanak. Maguk a n�met teny�szt�k is haszn�lnak holland vagy �szak-amerikai kuty�kat, hogy saj�t vonalaikat t�k�letes�ts�k. Az Egyes�lt �llamokban egy�bk�nt �ri�si az �llom�ny, jelenleg kb. 16 ezer regisztr�lt keeshond �l az USA-ban. Egy�bk�nt a harmincas �vekben egy Amerik�ba kiv�ndorl� n�met, Charles Hinderer vitte az els� wolfspitzeket az �llamokba, ahol kuty�i megnyer� tulajdons�gainak k�sz�nhet�en maga is hamar n�pszer�v� v�lt �s k�nnyen beilleszkedett.

A farkas spicc ut�n a nagy spicc k�vetkezik a m�retsk�l�n, 46 (+ 4) cm marmagass�g�val. A feh�r nagy spicc tekint�lyes m�rete, de m�gis eleg�ns megjelen�se r�v�n a XIX. sz�zadban ink�bb az el�kel� �s nagypolg�ri k�r�kben volt n�pszer�, mint az egyszer� n�pekn�l.

Napjainkban ide�lis csal�di kutya, alkalmazkod�k�pess�ge k�zmond�sos. A fekete nagy spicc t�lz�sok n�lk�l az egyik legmegvesztegethetetlenebb �s leg�berebb �rkutya a spiccek csal�dj�n bel�l. A spiccekre jellemz� bizalmatlans�g az idegenekkel szemben n�la k�l�n�sen fejlett. Sajnos olyan kevesen teny�sztik ezt a m�retv�ltozatot, hogy fennmarad�sa k�l�n�sen vesz�lyeztetett. A fekete �s a feh�r mellett sz�rzete m�g barna lehet.

A k�z�p spicc 34 (+ 4) cm marmagass�g�val a klasszikus spiccm�ret k�pvisel�je. Ez az a magass�g, ami a kor�bbi sz�zadokban a norm�lis spiccm�ret volt. A klasszikus spicc �rkutyak�nt k�zm�vesek m�hely�re, paraszth�zakra vigy�zott, fuvarosok, egyszer� emberek test�rek�nt dolgozott.

Sz�mos korabeli festm�ny �s grafika �r�k�tett meg az ut�kornak, s�t m�g klasszikus k�lt�k m�veiben is szerepelnek spiccek, sajnos nem mindig pozit�v felhanggal. Ez is k�zrej�tszott abban, hogy erre a m�retv�ltozatra a fajtatiszta teny�szt�s h�vei �s az egyes�letek alap�t�i ferde szemmel n�ztek �s hivatalosan sok�ig nem is teny�sztett�k. Csak 1969-ben nyerte el hely�t a hivatalos fajtale�r�sban.

A kis spicc marmagass�ga 26 (+ 3) cm. A k�z�p spicchez hasonl�an, fekete, barna, feh�r, narancs, sz�rkefelh�s �s egy�b sz�nekben teny�sztik. A standard szerint „m�s sz�neknek” nevezett meghat�roz�sba tartozik minden olyan �rnyalat �s mint�zat, mint a kr�m, kr�m-sable, narancs-sable, fekete-cser �s a foltos. Ut�bbi esetben a fekete, barna, sz�rke vagy narancs foltoknak az eg�sz testen egyenletesen kell eloszlaniuk a feh�r alapsz�nen.

A t�rpe spicc a legkisebb m�retv�ltozat a maga 20 (+ 2) centim�teres marmagass�g�val. N�met nyelvter�leten k�v�l pomer�niaik�nt ismert. Nev�nek magyar�zata, hogy �sei kb. k�tsz�z �vvel ezel�tt Pomer�ni�b�l ker�ltek Angli�ba kis spicck�nt, ahol gener�ci�r�l gener�ci�ra egyre kisebb �s kisebb p�ld�nyokat teny�sztettek, �s egyidej�leg az eg�sz vil�gba export�lt�k �ket.

Az Angol Kennel Club 1870-ben ismerte el hivatalos fajtak�nt, pomer�niai n�ven. A fajta n�pszer�s�g�t nagym�rt�kben n�velte, amikor a k�zismerten kutyakedvel� Vikt�ria kir�lyn� 1888-ban, Firenz�ben beleszeretett egy Marco nev� p�ld�nyba, akit haza is vitt mag�val Angli�ba. �ll�t�lag a kir�lyn� a kisebb m�ret h�ve volt. 1901-ben, hal�l�nak napj�n szob�j�ba k�rette kedvenc pomer�niai spicc�t. Turi az �gy�ban, oldal�hoz b�jva fek�dt, mikor Vikt�ria elt�vozott az �l�s sor�b�l.

N�metorsz�gba csup�n 1970 k�r�l „t�rtek haza” az els� pomer�niaiak, �s t�rpe spicck�nt sorolt�k be �ket a spiccek csal�dj�ba. Fekete, barna, feh�r, narancs, sz�rkefelh�s �s m�s sz�nekben teny�sztik, de legn�pszer�bb a narancssz�n. �rdekes, hogy az angol �s az amerikai standard nem magass�g-, hanem s�lyhat�rt ad meg (3–7 font), de az ottani ki�ll�t�sokon is, ak�rcsak Eur�p�ban, legfeljebb 22 cm magas p�ld�nyokat l�tni.