Kuty�k szõrtetvess�ge

A tetvek s�rg�s sz�nû, sz�rnyatlan, 1,5 mm hossz�, lap�tott testû, �lland�an a gazd�n tart�zkod�, �zeltl�b� �l�sk�d�k (l�sd 1. k�p). �let�k mind�ssze 1–5 h�napig tart. H�mt�rmel�kkel, sz�vetnedvvel �s v�rrel t�pl�lkoznak. A serk�knek nevezett pet�ket a n�st�nyek egyes�vel, a sz�rsz�lak t�v�hez a b�rh�z k�zeli r�szekre ragasztj�k (l�sd 1. k�p). N�h�ny nap alatt kikelnek a kifejlett sz�rtetvekhez hasonl�, de azokn�l kisebb nimf�k, amelyek h�romszori vedl�ssel �rik el teljes fejletts�g�ket. A tetvek �tlagos fejl�d�si ideje kb. h�rom-hat h�t. A kuty�k sz�rtetvei (Trichodectes canis) f�leg a rosszul t�pl�lt, hossz� sz�rû falusi kuty�kon tal�lhat�ak meg. Legink�bb a nagyon fiatal vagy id�s, beteg �llatokon szaporodnak el, f�leg a fejen, nyakon �s farokt�n�l. Kuty�k galandf�rgeinek a k�ztigazd�i. Leggyakrabban k�zvetlen �rintkez�s sor�n ker�lnek az any�r�l az �jsz�l�ttekre vagy egyik �llatr�l a m�sikra, esetleg rag�lyfog� t�rgyakkal (pl. kutyaf�sû, kutyakefe, takar�, stb.) jutnak a gazda�llatra. Az enyhe fert�z�s legt�bbsz�r �szrev�tlen marad. Ha azonban a sz�rtetvek t�megesen vannak jelen, a kuty�k nyugtalanok, nyaldoss�k, harapd�lj�k, vakarj�k �s d�rzs�lik magukat. A sz�rzet megritkulhat, a b�r�n gyullad�sra utal� t�netek mutatkoznak. Az enyhe fok� fert�z�tts�get a sz�rzet alapos �tvizsg�l�s�val (f�leg a rejtett testr�szeken, pl. f�l m�g�tt, herezacsk� k�r�l, stb.), k�zi nagy�t�val lehet meg�llap�tani. Esetleg sz�rmint�t gyûjt�nk, amit mikroszk�p alatt vizsg�lunk (l�sd 2. k�p). A sz�rtetvek k�ls� parazitaellenes szerekkel k�nnyen elpuszt�that�ak (pl. spray, f�rdet�s). Fontos, hogy a teljes testfel�letet kezelj�k, valamint a kutya fekv�hely�n is alaposan takar�tsunk. A kezel�st kb. egy h�t m�lva meg kell ism�telni, mert a parazita�rt� szerek a serk�kre nem hatnak. Figyelmet kell ford�tani a kutya�pol� eszk�z�k, �llatsz�ll�t�k �s a k�rnyezet fert�tlen�t�s�re is.

�LLATORVOSI AKTUALIT�SOK

A t�l vesz�lyei, lesz m�g t�l

H�ev�s, mandulagyullad�s: Sok kuty�nak vesz�lyes szok�sa, hogy belek�stol a friss h�ba. A h� �s a j�g miatt a kuty�knak mandula-, torok- �s gyomorny�lkah�rtya-gyullad�suk alakulhat ki, ami �veges vagy habos, gyakran s�rga h�ny�sban nyilv�nul meg. A mandul�k gyullad�s�nak oka lehet meghûl�s, bakteri�lis vagy v�rusos fert�z�s. A gyullad�s lehet elh�z�d� vagy heveny. Az elh�z�d� vagy gyakran visszat�r� esetekn�l a g�cfert�z�s fennmarad�sa miatt a mandul�k mût�ti elt�vol�t�sa indokolt. A kuty�n�l ilyenkor �tv�gytalans�g, l�z, k�h�g�s, ny�lz�s, habos h�ny�s tapasztalhat�. A nyirokcsom�k megnagyobbodtak, a torokt�j�k f�jdalmas. A gy�gykezel�s heveny esetekben a megfelel� t�neti kezel�s mellett antibiotikumokkal �ltal�ban eredm�nyes.

Megf�z�s: K�h�g�s, t�ssz�g�s, tiszta vagy s�rga orrfoly�s l�phet fel a megf�z�s folyam�n, ami�rt t�bbnyire a v�rusok �s bakt�riumok a felel�sek. Bizonyos t�netek eset�n keress�k fel az �llatorvost: l�z, er�sebb, s�rg�s orrfoly�s, l�gz�si panaszok vagy er�ltetett l�gz�s, rossz k�z�rzet, b�gyadts�g �s �tv�gytalans�g. K�t, a kuty�kra jellemz� fert�z� betegs�g l�tezik, amely a megf�z�shoz hasonl� t�netekkel j�r: a szopornyica �s a kennel-k�h�g�s.

T�li hideg, kihûl�s: Az id�s kuty�knak gyakran van sz�ks�g�k hideg elleni v�delemre. Legink�bb a v�kony, ritka sz�rû �reg ebek hûlnek ki nagyon k�nnyen, f�leg ha karcs�ak is. Az alattomos kihûl�s �gy gyakran �szrev�tlen marad. Egyed�l a megn�vekedett izomt�nus, a merevs�g a feltûn�. Ha a testh�m�rs�klet 30ÞC-ig cs�kken, hamar bek�vetkeznek a bels� szervek mûk�d�si zavarai. A leggyakrabban a vese mondja fel a szolg�latot. A m�j �s a sz�vizom is igen �rz�kenyen reag�lhat a hideghat�sra. A reumatikus megbeteged�sek is rosszabbodhatnak a hidegt�l. A lehûlt �llat gyors felmeleg�t�s�vel nem lehet megsz�ntetni a k�rosod�sokat. A heveny vesegyullad�s gyakran v�lik kr�nikuss�, ez pedig hal�los is lehet. Nem sz�gyen a kab�t egy gyeng�bb vagy id�sebb kuty�nak.

S�zott utak: Lehet�leg ker�lj�k el a s�val felsz�rt utakat vagy ha ez nem lehets�ges, a s�ta el�tt vastagon kenj�k be a mancsokat vazelinnel vagy mancsv�d� viasszal, hogy megel�zz�k a talp b�r�nek berepedez�s�t �s t�vol tartsuk a s�t. A berepedezett talpp�rn�kon �get a s� �s ez rosszul gy�gyul� sebekhez vezethet. Probl�m�kat okozhatnak m�g a l�bujjak k�zti sz�rbe ragadt apr� h�goly�k, amik k�nyelmetlenek �s f�jdalmasak lehetnek. Ez�rt ink�bb idej�ben v�gjuk le a l�bujjak k�zti sz�rt.