Amerika kuty�i

A Nemzetk�zi Kinol�giai Sz�vets�g (FCI) jelenleg 12 �szak-amerikai, �s 6 d�l-amerikai fajt�t tart nyilv�n. Az Amerikai Kennel Klub ezen k�v�l m�g n�gy amerikai fajt�t ismer el hivatalosan.

Amerikai Egyes�lt �llamok

Az FCI els� fajtacsoportj�ba egyetlen amerikai fajta tartozik, azt sem �gy h�vj�k: az ausztr�l juh�szkutya. Az �jvil�got ben�pes�t� bev�ndorl�k kuty�ikat is magukkal vitt�k Amerik�ba, �gy az �llamokba k�zvetlen�l a kontinensr�l, �s k�zvetve, Ausztr�li�n kereszt�l is �rkeztek eur�pai kuty�k, kutyafajt�k. A XX. sz�zad elej�n p�ld�ul birk�kat import�ltak Ausztr�li�b�l az USA-ba, hogy jav�ts�k saj�t �llom�nyukat. A juhokkal �jabb juh�szkuty�k �rkeztek, f�leg collie-ding� kever�kek. Annyira j�l dolgoztak, hogy a juh�szok kezdt�k megk�l�nb�ztetni �ket a t�bbi ebt�l, �s rajtuk ragadt a napjainkban is haszn�latos „aussie” becen�v (az ausztr�l sz� r�vid�t�se). Az Idaho �llamb�l sz�rmaz� Jay Sisler rode�kon l�pett fel, �s volt egy nagyon sikeres kuty�s sz�ma is, ausztr�l juh�szkuty�kkal. Egyre t�bben kezdtek a fajta ir�nt �rdekl�dni, a turn�k sor�n sok juh�sz fedeztette szuk�it Sisler kanjaival, egyre homog�nebb megjelen�st k�lcs�n�zve az �llom�nynak. 1972-ben k�t egyes�let is t�rzsk�nyvet nyitott az ausztr�l juh�szkuty�nak, az Australian Sheperd Club of America �s az International Australian Sheperd Association. 1976-ban k�z�s fajtale�r�st dolgoztak ki, 1980-ban pedig egyes�lt a k�t szervezet. Az AKC 1991-ben vette fel t�rzsk�nyv�be az aussie-t �s 1993-ban ismerte el teljes jog� fajtak�nt.

A harmadik fajtacsoportba tartoz� amerikai staffordshire terrier �sei els�sorban Angli�b�l import�lt kuty�k voltak. Cockney Charlie lloyd sz�ll�totta az els� �gynevezett angol pit dogokat Amerik�ba, 1865-ben. Az amerikai polg�rh�bor� idej�n angliai staffordshire bullterrierek ker�ltek az �llamokba. Az Amerik�ban kialak�tott harci t�pusokat kezdetben pit bullterriereknek vagy pit dogoknak h�vt�k, majd az 1930-as �vekben a yankee terrier nevet kapta a fajta Will Judy kapit�ny javaslat�ra. Az Amerikai kennel Klub 1936-ban a staffordshire terrier elnevez�s mellett d�nt�tt, Wilfred T. Brandon vezet�s�vel pedig megalakult a Staffordshire Terrier Club of America is (STCA). A n�vv�ltoztat�s azonban m�g nem �rt v�get. Az angoloknak ugyanis volt m�r egy staffordshire bullterrier�k, amelyet az AKC 1974. okt�ber 1-�n ismert el, ez�rt a nemzeti fajta egy�rtelm�bb elnevez�s�re volt sz�ks�g. �gy lett az �j �s v�gre v�gleges n�v az amerikai staffordshire terrier.

Az amerikaiaknak van egy m�sik terrier fajt�juk is, melyet az FCI nem ismer el, a toy foxterrier. A kisebb simasz�r� foxterrierekb�l teny�sztett�k ki, m�s toy fajt�k (pl. csivava, toy manchester terrier) keresztez�s�vel. Nagyon fiatal fajta, az AKC 2003-ban fogadta el teljes jog� fajtak�nt.

Az �t�dik fajtacsoportba tartozik k�t amerikai sz�nh�z� fajta, az alaszkai malamut �s a szib�riai husky. A harmadik ilyen t�pus� fajt�t, az amerikai eszkim� kuty�t csak AKC ismeri el hivatalosan.

A malamut nev�t egy �si eszkim� t�rzsr�l, a mahlemutr�l kapta, mely a Kotzebue-szoros partjain�l telepedett le Alaszk�ban. Alaszk�t, miel�tt m�g az Egyes�lt �llamok fennhat�s�ga al� ker�lt volna, orosz utaz�k Alasaknak vagy Alijeszk�nak nevezt�k, ami hatalmas orsz�got jelent. Az oroszok v�letlen�l fedezt�k fel Alaszk�t, mikor b�lnavad�szat k�zben a Bering-szorosn�l a vihar elsodorta �ket. Hazat�rve sz�nh�z� kuty�kat haszn�l� �slakosokr�l sz�moltak be. A mahlemut t�rzset egyetlen kutat� vagy felfedez� sem eml�ti kuty�ik n�lk�l. A mahlemutok csak a legjobb �s leg�g�retesebb k�lyk�ket tartott�k meg, �s csak kis popul�ci�val teny�sztettek, mivel sz�k�ben voltak az �telnek. Feh�r embernek nagyon ritk�n adtak el kuty�kat, hiszen legbecsesebb tulajdonukr�l volt sz�, mely egyszer�en �let�k n�lk�l�zhetetlen kell�ke volt. Gyakorlatilag ennek k�sz�nhet�, hogy a feh�r ember nem tudta v�glegesen t�nkretenni a fajt�t. 1896-t�l kezdve, az aranyl�z kit�r�s�vel folyamatosan n�tt a sz�nh�z� kuty�k ir�nti ig�ny, hiszen a b�nyakutat�k, de m�g az egyszer� kalandorok is hatalmas csomagokkal v�gtak neki a h�mez�knek. Az alaszkai malamut modernkori t�rt�nete egy h�lggyel kezd�d�tt: Mrs. Eva „Short” Seeley a sz�nh�z�versenyek kuty�inak l�tt�n elhat�rozta, hogy megpr�b�lja �jrateremteni az eredeti alaszkai fajt�t. A Seeley h�zasp�r er�fesz�t�seinek k�sz�nhet�en az AKC 1935-ben regisztr�lta hivatalos fajtak�nt az alaszkai malamutot, �s m�g ebben az �vben megalakult az �n�ll� fajtaklub, Alaskan Malamute Club of America.

A szib�riai huskyt a kelet-szib�riai csukcsi t�rzs sz�nh�z� kuty�ira alapozva teny�sztett�k ki. A fajta hivatalos elismertet�s�ben hatalmas szerepet j�tszott a Chinook �s a Monadnock kennel. A New England-i hajt�k �s �tt�r� fajtakedvel�k 1930-ban szerezt�k meg a fajt�nak a hivatalos AKC elismer�st, �s megalap�tott�k az Amerikai Szib�riai Husky Klubot 1938-ban. Az els� standardot 1932 �prilis�ban publik�lt�k az AKC lapj�ban, a Pure Bred Dogban. A legels� regisztr�lt huskyk t�bbs�ge Julian Hurley (Fairbank, Alaska) Northern Lights kennel�b�l ker�lt ki, ak�rcsak az els� AKC Champion husky, Northern Lights Kobuck.

Az �ltal�nosan elterjedt felt�telez�ssel ellent�tben, az amerikai eszkim� kutya nem a sz�nh�z�-fajt�kt�l sz�rmazik, hanem a spiccekt�l. A XIX. sz�zadban ez a fajta els�sorban n�met telepesek k�z�ss�geiben fordult el�, de k�s�bb n�pszer� kuty�j�v� v�lt az utaz� cirkuszoknak az eg�sz USA ter�let�n. A fajta �gyess�g�nek �s szemet gy�ny�rk�dtet�, h�feh�r sz�rzet�nek, sz�mos produkci�ban, m�g k�t�lt�ncosk�nt is szerepeltek eszkim� kuty�k. Az AKC 1995-ben ismerte el hivatalosan az Eskie-t, �s a Non-Sporting csoportba sorolta.

Ami a vad�szkuty�kat illeti, a hatodik csoportba hivatalosan k�t amerikai fajta tartozik, az amerikai r�kakop� �s a fekete-cser mos�medvekutya, de az AKC k�t tov�bbi ilyen t�pus� kuty�t is elismer: a Plott kop�t �s a redbone mos�medvekuty�t.

Az amerikai r�kakop�t angol, �r �s francia vad�szkuty�kb�l alak�tott�k ki az 1650-es �vekt�l kezdve. A legt�bb amerikai telepes szenved�lyes vad�sz volt, ak�rcsak George Washington, akinek hatalmas falk�ja volt Mount Vernonban. 1770-ben t�bb kop�t is import�lt Angli�b�l, 1785-ben pedig a francia LaFayette k�ld�tt neki farancia r�kakop�kat. Ezek az �gynevezett Virginia kuty�k az amerikai r�kakop� k�zvetlen �sei. Az AKC 1886-ban regisztr�lta a fajt�t.

A fekete-cser mos�medvekop� els�dleges feladata a zs�km�ny „felugat�sa”, amikor azt felkergette a f�ra, de mos�medv�n k�v�l szarvasra, medv�re �s hegyi oroszl�nra is vad�sznak vele. A Virginia kuty�k fekete-cser p�ld�nyaib�l teny�sztett�k ki, az AKC 1945-ben ismerte el hivatalos fajtak�nt.

A Plott kop� egy n�met testv�rp�rr�l kapta a nev�t. Egyik�k, Johannes Georg Plott 1750-ben emigr�lt Amerik�ba, ahova mag�val vitte hannoveri vad�szkuty�it is. �szak-Karolin�ban telepedett le, ahol hal�la ut�n fia folytatta teny�szt�i munk�j�t. A Plott csal�d tagjai h�t gener�ci�n kereszt�l n�pes�tett�k be a Smoky-hegys�get, �s nev�k r�ragadt az �ltaluk haszn�lt vad�szkuty�kra is. �szak-Karolina hivatalos kuty�j�val nemcsak mos�medv�re, hanem hegyi oroszl�nra is vad�sznak. A Redbone mos�medvekuty�t az 1700-as �vekben Amerik�ba emigr�l� �r �s sk�t telepesek vad�szkuty�ib�l kezdt�k kiteny�szteni. Nev�t az egyik korai teny�szt�r�l, Peter Redbone-r�l kapta a fajta.

A nyolcadik fajtacsoportba h�rom amerikai vad�szkutya tartozik. Az amerikai v�zi sp�niel pontos sz�rmaz�sa nem tiszt�zott, mindenesetre modern form�ja az USA k�z�p-keleti ter�let�n alakult ki, mondhatni, Wisconsin hivatalos �llami kuty�ja. Sokan az �r v�zi sp�niel �s a curly coated retriever lesz�rmazottj�nak tartj�k, amit vastag, s�r�, hull�mos sz�rzete is al�t�maszt, mely a v�z �s az id�j�r�s viszontags�gai ellen kiv�l� v�delmet ny�jt. Kiv�l� tulajdons�gait, mint gyorsan, hat�konyan �s sz�vesen apport�roz� vad�szkutya, m�r r�g�ta m�lt�nyolj�k az �llamokban. Ezt a kedves �s k�nnyen tan�that� vad�szkuty�t 1940-ben ismerte az AKC �s sorolta a Sporting csoportba. Az amerikai cocker sp�niel Angli�b�l import�lt sp�nielekb�l v�lt �n�ll� fajt�v�. Az amerikaiak sz�m�ra – az � szemsz�g�kb�l n�zve �rthet�en – a „sima” cocker sp�niel elnevez�s az amerikai cocker sp�nielt jel�li, m�g az eur�paiak sz�m�ra klasszikus cocker n�luk szigor�an az angol cocker sp�niel. Az AKC 1879-ben regisztr�lta az els� cockert, �s csak 1946-ban az els� angol cocker sp�nielt. A fajta amerikai eredete eg�szen 1620-ig nyomon k�vethet�, mikor a Mayflower nev� angol haj� egy masztiffal �s egy sp�niellel a fed�lzet�n kik�t�tt New England partjain�l.

Hab�r amerikai fajt�r�l van sz�, a Chesapeake Bay retriever is Nagy-Britanni�b�l sz�rmazik. 1807-ben egy angol vitorl�s haj�t�r�st szenvedett Maryland partjain�l. Az amerikai Canton mentett meg a leg�nys�ggel egy�tt k�t kutyak�lyk�t is: egy v�r�s kant, Sailort, �s egy fekete szuk�t, akit a megment� haj� tisztelet�re Cantonnak neveztek el. Sailor egy John Mercer nev� �rhoz ker�lt, Canton pedig James Stewart doktorhoz. Mindketten vad�szkuty�nak bizonyultak, ez�rt m�s kuty�kkal keresztezve, teny�szt�sbe vont�k �ket. Az Amerikai Kennel Klub 1884-es megalakul�sakor Chesapeake �b�lben m�r megszil�rdult a fajta mai k�llem�nek megfelel� t�pus.

Mint neve is mutatja, a kilencedik csoportba tartoz� Boston terrier Bostonban alakult ki, az angol bulldogb�l �s a feh�r angol terrierb�l. �seit 1889-ben mutatt�k be el�sz�r ki�ll�t�sokon. Akkoriban gyakran „kerekfej�nek” vagy bullterriernek h�vt�k a fajt�t. Az AKC m�r 1893-ban hivatalos fajtak�nt ismerte el.

Kanada

A Nova Scotia Duck Tolling Retriever kanadai fajta, a legkisebb a hat retriever k�z�l. Magyarul vadkacsavad�sz retrievernek nevezz�k, n�met �s angol nyelvter�leten a toller becen�v is gyakori.

A „tolling” a kacsavad�szat egy speci�lis m�dj�t jelenti. A vad�sz b�v�helyet �p�t a v�zparton, innen dob�l a kuty�nak �gakat, labd�t, amit az visszahoz neki. Ez a gyors ide-oda mozg�s felkelti a v�zen �sz� madarak �rdekl�d�s�t, �s a part k�zel�be, vagyis l�t�vols�gba cs�b�tja �ket. A lel�tt vagy s�r�lt madarakat is kutya gy�jti �ssze �s viszi a vad�szhoz. A vad�szok a tolling-jelens�get r�k�kn�l figyelt�k meg, �s ez�rt teny�sztettek ki egy r�k�hoz hasonlatos, kicsi, v�r�s vad�szkuty�t.

B�rmilyen n�pszer� is az �jfundlandi az Egyes�lt �llamokban, val�j�ban kanadai fajta. John Cabot (1450-1498) velencei sz�rmaz�s� haj�s jegyzetei sz�m�tanak az els� �r�sos eml�knek a fajta �seir�l. Cabot 1484-ben telepedett le Angli�ban. Mivel nem tal�lt id�ben t�mogat�kat exped�ci�j�hoz, Kolumbusz megel�zte �t Amerikai felfedez�s�ben. V�g�l 1496-ban, az �ce�non �tkelve k�t�tt ki �j-Fundlandon, s Kolumbuszhoz hasonl�an � is azt hitte el�sz�r, hogy �zsi�ban van. Feljegyz�seiben megeml�ti a bennsz�l�tt indi�nok mocs�ri kuty�j�t, melyek a v�zparton �s a sz�razf�ld belsej�ben is el�fordultak. A XV. sz�zadra a sziget elk�l�n�tetts�g�nek k�sz�nhet� belteny�szt�s r�v�n nagyon homog�n �llom�ny alakult ki �j-Fundlandon. 1775 k�r�l George Cartwright alkalmazta el�sz�r a sziget nev�t saj�t kuty�ira. A fajta modern kori atyj�nak Harold Macphersont tartj�k. 1882-ben, m�g gyermekk�nt kapta els� kuty�j�t, �s eg�sz �let�t v�gigk�s�rt�k az �jfundlandik. A csal�d �reg farmja volt kennel�nek n�vad�ja: Westerland. A jelenlegi amerikai klub, a Newfoundland Club of America 1930-ban alakult.

Braz�lia

D�l-Amerika legnagyobb orsz�ga k�t kutyafajt�val b�szk�lkedhet. R�g�szeti leletek �s feljegyz�sek bizony�tj�k, hogy Braz�li�ban m�r az indi�n �slakosoknak is voltak kuty�i. De a fila brasileiro �seit a gyarmatos�t� portug�lok, franci�k, hollandok �s spanyolok kuty�i k�z�tt is kell keresn�nk. Mindezek a kuty�k Braz�li�ban m�r szabadon keresztez�dhettek egym�ssal, s mivel t�bbs�g�k hasonl� t�pust k�pviselt, viszonylag egys�ges �llom�ny j�tt l�tre. 1785 t�j�n angol v�rebek is �rkeztek, lebernyeges b�r�k �s hat�rozott tark�csontjuk ma is felfedezhet� a fil�kon. Ebb�l az egyvelegb�l alakult ki lassacsk�n, f�leg az orsz�g d�li r�sz�ben, Minas Gerais �llamban a fila brasileiro els� teny�szt�si k�zpontja. A hatalmas birtokokon, ahol az �llat�llom�nyt a jagu�r tizedelte, nagy sz�ks�g volt megb�zhat�, j� kuty�kra. A fajta kialak�t�jak�nt dr. Paolo Santos-Cruzt tartj�k sz�mon. � adott meghat�roz� ir�nyvonalat a teny�szt�snek, l�trehozva Braz�lia els� hivatalos fajt�j�t. Az els� teny�szt�, aki t�rzsk�nyvben nyilv�ntartott fil�kat teny�sztett, Juvenal Peioto volt. 1950-ben a Brazil Kennel Klub megb�z�s�b�l fogalmazta meg a fajta els�, hivatalos le�r�s�t. Ezt a standardet dolgozt�k �t kism�rt�kben �s adt�k be 1984-ben az FCI-nek, mely j�v� is hagyta.

A brazil terrier �sei k�z�tt val�sz�n�leg a jack russell terrier, a csivava �s a t�rpe pinscher is szerepel. Hab�r t�bb mint 100 �ve l�tezik, teny�szt�s�t csak a hetvenes �vekben kezdt�k dokument�lni, �s csup�n 1995-ben ismert�k el hivatalosan is a fajt�t. A brazil birtokokon sz�vesen tartj�k jelz�kutyak�nt; a kis csahos j�sz�gok vesz�ly eset�n riad�ztatj�k a fila brasileir�kat, melyek minden ellens�ges betolakod�val elb�nnak.

Argent�na

A fil�hoz hasonl�an, az argentin dog is az FCI m�sodik fajtacsoportj�ba tartozik. A fajta modern teny�szt�se 1873-ban kezd�d�tt. Antonio Nores Martinez r�ka, vaddiszn�, s�t puma �ld�z�s�re alkalmas, �j falkakuty�t akart kiteny�szteni. Spanyolorsz�gb�l alan�kat hozatott, melyeket gondosan kiv�logatott, �s szinte mindig feh�r cordobai kuty�kkal keresztezett. E kuty�kat a doktor k�t fia teny�sztette tov�bb. A k�t tehets�ges teny�szt�nek 30 �vig tartott, m�g megteremtette a modern argentin dog szil�rd genetikai b�zis�t. P�rhuzamosan v�grehajtott, gondosan kiv�logatott keresztez�seket �s belteny�szt�st folytattak boxerekkel �s angol bulldogokkal. Az argentin k�zv�lem�ny 1947-ben �rtes�lt az akkor m�r l�tez� vad�szkuty�r�l, a dogo argentin�r�l a Diana c. vad�szlapb�l. A K�zponti Nemzeti Vad�szkongresszuson Buenos Airesben a testv�rp�r szem�lyesen ismertette �s mutatta be a fajt�t. 1954. febru�r 3-�n regisztr�lt�k az els� dogokat Agustin Nores Martinez teny�szet�b�l. 1964-ben ismerte el az argentin kennel klub hivatalosan a fajt�t, az FCI pedig 1973. j�lius 31-�n regisztr�lta az argentin dogot.

Mexik�

Braz�li�hoz hasonl�an, Mexik� is k�t FCI �ltal is elismert kutyafajt�val rendelkezik. A mexik�i meztelen kutya (Xoloitzcuintle) eredete messzire ny�lik. Kor�bban a bennsz�l�ttek a kuty�k h�s�val t�pl�lkoztak, melyet nagyon megbecs�ltek. K�s�bb Xolotl isten f�ldi k�pvisel�j�nek tekintett�k, val�sz�n�leg innen sz�rmazik a fajta elnevez�se. Feladata a halottak lelk�nek k�s�r�se volt az �r�k nyugv�helyig. Mexik�i �s perui s�rokban nagyon sok kutyacsontv�zat tal�ltak. H�rom m�retv�ltozata l�tezik: standard (45-55 cm), intermedier (35-45 cm) �s miniat�r (25-35 cm).

A vil�g legkisebb kuty�ja, a csivava mexik�i fajta ugyan, de ak�r az Egyes�lt �llamok is lehetne a fajtagazda orsz�g. Az amerikaiak jelent�s szerepet j�tszottak a modern csivava kialak�t�s�ban, �s m�r csak a szomsz�dos geogr�fiai helyzet miatt is sok a k�z�s esem�ny a k�t orsz�g t�rt�nelm�ben. A fajta Mexik� legnagyobb, t�bb mint 247 ezer n�gyzetkilom�teres, 2 milli� lakos� �llam�nak nev�t viseli.

Amilyen sok legenda �vezi a csivava kialakul�s�t, olyan kev�s a bizony�tott t�ny eredet�t illet�en. A legelterjedtebb elk�pzel�s szerint a csivava igen r�gi, mexik�i fajta. Egy �sr�gi indi�n legenda szerint a csivava elk�s�ri elhunyt gazd�ja lelk�t az alvil�gba, �tvezeti kilenc sebesen rohan� t�lvil�gi foly�n eg�szen az indi�nok �ltal elk�pzelt mennyorsz�gig. A mexik�i eredet h�vei szerint a csivava el�dje a tolt�kok „tecsicsi” nev� kuty�ja volt. A XIX. sz�zad k�zep�t�l amerikai turist�k rendszeresen besz�moltak indi�n falvakban l�tott apr� kuty�kr�l, melyeknek felt�n�en nagy a f�l�k, kopony�jukon pedig felfedezhet� a nyitott fontanella. Ezek a kuty�csk�k szuven�rk�nt gyakran eljutottak az Egyes�lt �llamokba, de mindig hamar elpusztultak, mert t�bbek k�z�tt nem b�rt�k a h�v�sebb, �szaki �ghajlatot. Az amerikai �llom�ny �sapj�nak a Caranza nev�, hossz�sz�r�, v�r�s kant tartj�k, akit Owen Wister hozott Mexik�b�l. 1923-ban megalakult az amerikai csivava klub, �s megsz�letett a standard is. 1967-ben m�r 37000 csivav�t t�rzsk�nyveztek. Nemcsak az els� hivatalos fajtale�r�s az amerikaiak �rdeme, de napjainkban nincs olyan t�rzsk�nyvezett csivava Mexik�ban, mely ne amerikai �s�kt�l sz�rmazna.

Peru

A perui meztelen kuty�nak is h�rom m�retv�ltozata l�tezik, �s a mexik�ihoz hasonl�an, az FCI �t�dik fajtacsoportk�ba tartozik. N�h�ny szak�rt� szerint a k�nai bev�ndorl�si hull�m alatt ker�lt Peruba ez a fajta, r�viddel azut�n, hogy az orsz�g eln�ke, Don Ram�n Castilla �letbe l�ptette a rabszolgas�g elt�rl�s�r�l sz�l� t�rv�nyt. M�s kutat�k �gy v�lik, ez a kutya az afrikai kontinensr�l sz�rmazik, �s nom�dokkal �rkezett Amerik�ba. Egy tov�bbi magyar�zat szerint a Bering-szoroson kereszt�l �rkezett a bev�ndorl�kkal �zsi�b�l Amerik�ba. Ezenk�zben minden felt�telez�s mellett l�teznek olyan bizony�t�kok, melyek arra engednek k�vetkeztetni, hogy a meztelen kutya az ink�k el�tti ismert archeol�giai korszakban, Krisztius el�tt 300 �s Krisztus ut�n 1400 k�z�tt bukkant fel: az ink�k el�tti civiliz�ci�kt�l (vicus, mochica �s chancay, Tiahuanacoide �s Chimu uralkod�sa alatt) fennmaradt ker�mia�br�zol�sokon sok esetben a meztelen kutya pum�t, k�gy�t vagy s�lymot ijeszt el, ut�bbit k�l�n�sen a chancay kult�r�ban.