Kuty�k gomb�s b�rbetegs�gei      A betegs�g emberre �s egy�b eml�s�llatokra is vesz�lyes a kuty�kon �s macsk�kon k�v�l, �gy zoon�zisnak min�s�l. A gomb�s b�rbetegs�gek kb. 70%-�t Microsporum canis gomba, ritk�bban egy�b Microsporum �s Trichophyton fajok, valamint a Malassezia pachydermatis okozza. A fert�z�d�s beteg �llattal val� k�zvetlen �rintkez�ssel vagy a gombasp�r�kat �tviv� rag�lyfog� t�rgyakkal (pl. ruha, fekhely, kozmetikai eszk�z�k, cip�talp, stb.) j�n l�tre. A b�relv�ltoz�sok kialakul�s�t el�seg�ti a b�r �s a szervezet �ltal�nos ellen�ll� k�pess�g�nek cs�kken�se.      A fert�z�d�s �s a betegs�g megjelen�se k�z�tt �ltal�ban 8–10 nap telik el, de lehet a lappang�si id� j�val hosszabb is. A betegs�g a h�m elszarusod� r�tegeiben j�tsz�dik le, fokozott h�ml�s, pikkelyez�s, a sz�rsz�lak let�redez�se �s kihull�sa l�tszik. Tipikus esetben k�l�nb�z� nagys�g�, �ltal�ban kerek, er�sen korp�z�, pikkelyez� vagy sz�rtelen foltok l�that�ak. A kezdeti elv�ltoz�sok nem viszketnek. A foltok sz�l�n a b�r er�sen kipirul, a foltokat v�kony p�rk fedi, ezekhez az elv�ltoz�sokhoz m�rs�kelt viszket�s is t�rsul. A m�sodlagos Staphylococcus bakt�riumok okozta fert�z�sek k�vetkezt�ben gennyes b�rgyullad�s is kialakulhat az elv�ltoz�sok hely�n. S�lyos esetben a karmok megbeteged�se is megfigyelhet�, ilyenkor a karmok rendellenesen n�vekednek, sz�rk�ss�rg�san elsz�nez�d�ek, felrostoz�dnak, �s morzsal�konyak. A tipikus esetekben a betegs�get megtekint�ssel is lehet diagnosztiz�lni. A b�rkapar�k- �s sz�rminta mikroszk�pos vizsg�lata �s a gombateny�szt�s biztos k�rjelz�st ad. A sikeres ter�pia alapja a k�rokoz� gomba izol�l�sa �s gy�gyszer�rz�kenys�g�nek meg�llap�t�sa. A kis kiterjed�sû, j�l k�r�lhat�rolt heveny elv�ltoz�sok j�l kezelhet�ek helyileg alkalmazott gombaellenes (antimikotikus) szerekkel, pl. oldat, sampon, ken�cs. �llatorvosi k�sz�tm�ny az Imaverol oldat, amelynek 1:50 ar�nyban h�g�tott emulzi�j�t alkalmazzuk 3–4 naponk�nt. Legal�bb 4–5 alkalommal d�rzs�lj�k be a b�rbe a sz�r n�veked�s�vel a h�g�tott oldatot. Hossz� sz�rû kuty�kat a kezel�s el�tt aj�nlatos megny�rni. A nagy b�rfel�leteket �rint� id�lt gomb�s b�relv�ltoz�sok kezel�se eset�n a helyi ter�pia mellett �ltal�nos gy�gykezel�s is sz�ks�ges. Erre a c�lra tablett�kat is ig�nybe vehet�nk.      �jabban ker�lt forgalomba a Microsporum canis okozta fert�z�s megel�z�s�re �s gy�gykezel�s�re a Biocan M vakcina. Az �llatok 2–3 hetes id�k�zzel v�gzett k�tszeri olt�sa 1 �ves v�delmet ny�jt a k�rokoz�k ellen. A t�netmentes, de a fert�z�st hordoz� egyedek is megszabad�that�k a k�rokoz�kt�l a vakcina seg�ts�g�vel.

Tokl�sz      Ny�ron, f�leg j�liusban �s augusztusban sok kutya szenved a tokl�szt�l. A tokl�szok a hegy�kkel k�pesek mindenbe belef�r�dni. Amibe pedig m�r bef�r�dtak, abban k�pesek befel� haladni, v�ndorolni, viszont kifel� haladni vagy kiesni sohasem k�pesek. Leggyakrabban a hossz�, l�g� f�lû kuty�k f�l�be, de ritk�bban az �ll� f�lûek k�ls� hall�j�rat�ba ker�lnek tokl�szok.      Ezenk�v�l m�g gyakran a finomabb b�rû szervekbe (pl. a l�bujjak k�z�tt, a h�naljt�j�kon, a her�k k�r�l, a p�ra k�r�l, stb.) is ker�lhet tokl�sz, de a legszerencs�tlenebb esetekben az orrlukakba, esetleg a szem k�t�h�rtya-zs�kj�ba, a fog�nybe is bef�r�dhat ez a k�plet. Ha a f�lbe ker�l a tokl�sz, friss esetekben hirtelen f�jdalmat jeleznek a kuty�k, fej�ket f�loldalt tartj�k. K�s�bb a k�ls� hall�j�rat gyullad�sa alakul ki. A tokl�szt halad�ktalanul el kell t�vol�tani. A k�s�bbiekben szennyez�d�sekt�l �s v�lad�kt�l speci�lis f�lmos� folyad�kkal tiszt�tsuk meg a f�let. A tiszt�t�s ut�n a megfelel� f�lcseppel kell kezelni az �llatot. Nagyon fontos, hogy miel�bb menj�nk �llatorvoshoz ilyen t�neteket l�tva. A finomabb b�rû szervekbe ker�lt tokl�sz n�ha nagy t�vols�gokra k�pes eljutni a bor alatt, s�lyos gyullad�st okozva. A tokl�szt nagyon neh�z megtal�lni, az elaltatott �llatban pontosan prepar�lva kell megkeresni a sipolyj�rat okoz�j�t. A gyullad�s miatt a ter�let igen v�rz�kenny� v�lik. Megel�z�sk�nt aj�nlatos a l�bujjak k�z�tti sz�rt eg�szen r�vidre ny�rni, hogy a tokl�sz ne tudjon a hossz� sz�rsz�lak k�z�tt megtapadni �s befurakodni a b�rbe. Hirtelen fell�p� �s szûnni nem akar� pr�szk�l�s, esetleg egyoldali v�res orrfoly�s eset�ben gondolhatunk arra, hogy tokl�szt szippantott fel kuty�nk, amelyet ritka, szerencs�s esetben a garaton kereszt�l lenyelhet. Friss esetben f�lt�k�rrel r�lelhet�nk a tokl�szra. Szerencs�tlen esetekben azonban a tokl�sz olyan m�lyen akad el az orr�regben, hogy nem lehet l�tni, elt�vol�t�sa k�v�lr�l nem lehets�ges.      �gy az orr�reget fel kell nyitni. Szint�n hirtelen kezd�d� egyoldali k�t�h�rtya-gyullad�s, amelyet er�s hunyor�t�s, f�jdalmass�g, sokszor z�rt szemr�s k�s�r, mindenk�ppen a k�t�h�rtyazs�k �tvizsg�l�s�t indokolja. B�d�t�s vagy helyi �rz�stelen�t�s ut�n a pislog�h�rtya emel�s�vel �tvizsg�ljuk a k�t�h�rtyazs�kot, majd csipesszel kiemelj�k a n�v�nyr�szecsk�t.