A kutyák szopornyicája fertôzô betegség, a köznapi nyelvben kanyarónak is nevezik. Szerencsére manapság már kevésbé fordul elô ez a légutak és egyéb nyálkahártyák hurutjában, néha idegrendszeri és bôrkiütéses tünetekben mutatkozó betegség, köszönhetôen a kiterjedt védôoltásoknak. A betegséget paramyxovírus okozza, amely szájon át vagy belégzéssel terjed a kutyákba. A lappangási idô 3–7 nap. Nagyon ritkán jelentkezik a betegség túl heveny alakban, amikor a lázas és levert kutyák 1–2 nap alatt elhullanak. Leggyakrabban a betegség heveny alakjával találkozhatunk. Ebben az esetben a lázas kutyák étvágytalanok, kedvetlenek, kialakul a felsô légutak hurutja és a kötôhártya-gyulladás. Az állatok orrnyílásából savós váladék ürül, szemükbôl is váladék szivárog (lásd 1. képen). A vemhes szukák elvetélhetnek. Ez a formája a betegségnek általában gyógyítható. A betegség súlyosabb kórképe alkalmával a mélyebb légutak, az emésztôrendszer, a bôr és az idegrendszer is megbetegszik. Az emésztôrendszer nyálkahártyájának a megbetegedését a hasmenés és hányás jelzi, kialakulhat torok- és mandulagyulladás is. Idült esetekben a talppárnák és az orrtükör bôrének hyperkeratosisa (hard pad disease) alakul ki (lásd a 2. és 3. képeken). A központi idegrendszer elváltozásaira jellemzô lehet az általános eltompultság, egyes izomcsoportok rángógörcse, mozgászavarok és bénulások. Az ilyen esetekbôl meggyógyult kutyák egy részén a szaglóképesség csökkenése, keresztgyengeség és egyéb mozgászavarok, stb. maradhatnak vissza. Az állatorvosok a tünetek, valamint az orrtükörrôl, kötôhártyáról vett mintákból történô víruskimutatás alapján diagnosztizálják a betegséget. A heveny kórforma gyógykezelésének lényege a lázcsillapítás, a keringés támogatása, görcsoldás, baktériumellenes terápia, esetleg hiperimmun savók adagolása, stb. Természetesen a megelôzésre kell hangsúlyt fektetni, a kutyák számára kifejlesztett kombinált védôoltások kölyökkori többszöri és felnôttkori évenkénti ismétlésével védettség alakítható ki