A kuty�k szopornyic�ja fert�z� betegs�g, a k�znapi nyelvben kanyar�nak is nevezik. Szerencs�re manaps�g m�r kev�sb� fordul el� ez a l�gutak �s egy�b ny�lkah�rty�k hurutj�ban, n�ha idegrendszeri �s b�rki�t�ses t�netekben mutatkoz� betegs�g, k�sz�nhet�en a kiterjedt v�d�olt�soknak. A betegs�get paramyxov�rus okozza, amely sz�jon �t vagy bel�gz�ssel terjed a kuty�kba. A lappang�si id� 3–7 nap. Nagyon ritk�n jelentkezik a betegs�g t�l heveny alakban, amikor a l�zas �s levert kuty�k 1–2 nap alatt elhullanak. Leggyakrabban a betegs�g heveny alakj�val tal�lkozhatunk. Ebben az esetben a l�zas kuty�k �tv�gytalanok, kedvetlenek, kialakul a fels� l�gutak hurutja �s a k�t�h�rtya-gyullad�s. Az �llatok orrny�l�s�b�l sav�s v�lad�k �r�l, szem�kb�l is v�lad�k sziv�rog (l�sd 1. k�pen). A vemhes szuk�k elvet�lhetnek. Ez a form�ja a betegs�gnek �ltal�ban gy�gy�that�. A betegs�g s�lyosabb k�rk�pe alkalm�val a m�lyebb l�gutak, az em�szt�rendszer, a b�r �s az idegrendszer is megbetegszik. Az em�szt�rendszer ny�lkah�rty�j�nak a megbeteged�s�t a hasmen�s �s h�ny�s jelzi, kialakulhat torok- �s mandulagyullad�s is. Id�lt esetekben a talpp�rn�k �s az orrt�k�r b�r�nek hyperkeratosisa (hard pad disease) alakul ki (l�sd a 2. �s 3. k�peken). A k�zponti idegrendszer elv�ltoz�saira jellemz� lehet az �ltal�nos eltompults�g, egyes izomcsoportok r�ng�g�rcse, mozg�szavarok �s b�nul�sok. Az ilyen esetekb�l meggy�gyult kuty�k egy r�sz�n a szagl�k�pess�g cs�kken�se, keresztgyenges�g �s egy�b mozg�szavarok, stb. maradhatnak vissza. Az �llatorvosok a t�netek, valamint az orrt�k�rr�l, k�t�h�rty�r�l vett mint�kb�l t�rt�n� v�ruskimutat�s alapj�n diagnosztiz�lj�k a betegs�get. A heveny k�rforma gy�gykezel�s�nek l�nyege a l�zcsillap�t�s, a kering�s t�mogat�sa, g�rcsold�s, bakt�riumellenes ter�pia, esetleg hiperimmun sav�k adagol�sa, stb. Term�szetesen a megel�z�sre kell hangs�lyt fektetni, a kuty�k sz�m�ra kifejlesztett kombin�lt v�d�olt�sok k�ly�kkori t�bbsz�ri �s feln�ttkori �venk�nti ism�tl�s�vel v�detts�g alak�that� ki