Bemutatjuk a brazil terriert

A brazil terrier Braz�li�ban haszn�latos neve nemcsak a Terrier Brasileiro, hanem a Fox Paulistinha is, ami sz� szerint san pauloi kis foxterriert jelent. A fila brasileiro mellett a m�sik hivatalos brazil fajta. Haz�j�ban m�r legal�bb sz�z �ve teny�sztik, de az FCI csak 1995-ben regisztr�lta, ami az�rt nem meglep�, mert 1973-ban Braz�li�ban is t�r�lt�k a terrier brasileir�t a nyilv�ntart�sb�l, mint nem l�tez� fajt�t, olyan kev�s p�ld�ny �lt az orsz�gban.

Fajtat�rt�nete Braz�lia hat�rain k�v�l kezd�d�tt. A XIX. sz�zad v�g�n �s a XX. sz�zad elej�n sok brazil fiatal eur�pai egyetemeken tanult, els�sorban Franciaorsz�gban �s Angli�ban. Sokszor megh�zasodva t�rtek haza Braz�li�ba, �s asszonyaik k�l�nb�z� kis kuty�kat vittek magukkal, p�ld�ul foxterriereket �s pinschereket.

A gazdag csal�dok fiatal h�zasai vid�ki birtokaikon �ltek, �s a kis kuty�k megszokt�k az itteni �letm�dot �s helyi kanokkal �s szuk�kkal keveredtek. �gy sz�letett egy �j, kicsi, �l�nk, h�romsz�n� fajta, melynek fenot�pusa n�h�ny gener�ci�n bel�l megszil�rdult. A nagyv�rosok fejl�d�s�vel a nagybirtokosok, alkalmazottjaik �s csal�djuk a nagy centrumokba k�lt�ztek, �gy a kis kutya �letk�r�lm�nyei ism�t megv�ltoztak. Mivel a brazil terrier t�bb, eg�szs�ges fajt�b�l alakult ki, sz�les teny�szb�zisb�l, szerencs�re mentes az �r�kletes betegs�gekt�l. A Brazil Kennel Klub 1964-ben ismerte el hivatalos fajtak�nt, majd a t�rzsk�nyvez�s felf�ggeszt�se ut�n Marina Vicari Lerario f�radoz�sainak k�sz�nhet�en regisztr�lta �jra, 1994-ben a brazil terriert. Vicari Lerario jelenleg a brazil Fox Paulistinha Club eln�ke �s a Braz�li�ban megjelent nagy fajtaismertet� k�nyv szerz�je.

A brazil terrier roppant intelligens, �les esz�, gyermekszeret�, alkalmazkod�k�pes kutya. Minden k�rnyezetbe beilleszkedik, minden�tt j�l �rzi mag�t, �regek �s fiatalok mellett, csal�dban �s egyetlen gazd�val egyar�nt. Kicsi m�ret�b�l kifoly�lag mindenhova magunkkal tudjuk vinni, r�vid, alig hull�, aljsz�rzet n�lk�li bund�ja igen k�nnyen gondozhat�. B�r a hideget nem szereti, el�g robusztus hossz� t�r�khoz, �ber, j� jelz�kutya, s�t kis m�rete ellen�re gondolkod�s n�lk�l nekiugrik gazd�ja t�mad�j�nak.

Braz�li�ban gyakran a fil�val egy�tt tartj�k, a nagyon �les hall�s� kis terrierek jelzik a fil�knak, ha betolakod�t �szlelnek, majd a masztiffokra hagyj�k a „piszkos munk�t”. Egy�bk�nt falk�ban �ll�t�lag �k is hat�sosan k�pesek feltart�ztatni a nemk�v�natos idegent.

Napjainkban Braz�li�ban vid�ken �s v�rosban egyar�nt n�pszer�, a farmokon kedvelt munkakutya, olykor m�g marhacsord�k hajt�s�ra is haszn�lj�k. Mi�ta az FCI regisztr�lta, eur�pai ki�ll�t�sokon is l�tni egy-egy p�ld�nyt.