A reflexingerl�kenys�g fokoz�d�s�ban �s az izmok merevg�rcs�ben megnyilv�nul� betegs�g, amelyet a talaj felsõ r�teg�ben minden�tt megtal�lhat� Clostridium tetani bakt�riumok a sebek m�ly�be jutva �s ott elszaporodva termelt tetanospasmin toxinja okoz. Kuty�kban k�ly�kkorban a fogv�lt�ssal kapcsolatos ny�lkah�rtya-s�r�l�sek, a v�gtagok sz�rt s�r�l�sei, mût�ti sebek fertoz�se, stb. v�lthatja ki a betegs�get.
     A toxin az eg�sz testre kiterjedõ vagy fõleg csak a fej izmain mutatkoz� merevg�rcs�t v�lt ki. A lappang�si idõ 1-2 h�t, ez fiatal �llatokban r�videbb, mint az idõsebbekben. A t�netek kuty�kban elõsz�r a r�g�izomzat g�rcs�s �sszeh�z�d�s�ban jelentkeznek. A f�lek megmerevednek, k�zelebb h�z�dnak egym�shoz, a homlok bõre m�ly r�ncokat vet, elõreesik a harmadik szemh�j, a kutya a sz�j�t kit�tani nem k�pes ( a sz�jz�rat l�sd az 1. k�pen ) �s arckifejez�se saj�ts�gos, �n. szenvedõ alakot �lt. Ny�lz�s is �szlelhetõ. Lehets�ges, hogy az izomg�rcs�k csak a fej t�j�k�ra lokaliz�l�dnak, t�bbnyire azonban a t�rzs �s a v�gtagok izomzat�ra is kiterjednek. Jellemzõ a z�szl�s faroktart�s. Emiatt a mozg�s k�t�tt vagy j�rni sem tud a beteg. Ha az �llatot felemelj�k, akkor l�bait mereven ny�jtja ki, ez az �n. fûr�szbakszerû testtart�s ( az elfekvõ, j�rni k�ptelen kuty�t l�sd a 2. k�pen ). A reflexingerl�kenys�g fokozott. A legkisebb hang- vagy �rint�si inger �ltal�nos izom�sszer�ndul�st v�lt ki a betegn�l. A l�gz�s fel�letess� v�lik, a bel�gz�st s�pol�s, a kil�gz�st ny�g�s k�s�ri. A gy�gykezel�st a lehetõ leghamarabb el kell kezdeni, amint a gyan� felmer�l a betegs�g jelentkez�s�re. A kuty�nak antibiotikumot kell kapnia. Friss esetekben tetanuszantisz�rumot c�lszerû beadni a v�rben keringõ toxinok semleges�t�se c�lj�b�l. Az �llatokat nyugtatni kell �s olyan helyen kell tartani, ahol semmif�le zavar� t�nyezõ nincs ( abszol�t csend �s nyugalom sz�ks�ges, a kuty�t lehetõs�g szerint bes�t�t�tett, hangszigetelt szob�ban kell kezelni, esetleg a f�leit c�lszerû vatt�val bedugni ). A sebz�st gondos seb�szi ell�t�sban, fertõtlen�t�sben kell r�szes�teni. Bizonyos hosszan elh�z�d� esetekben mesters�ges etet�s �s itat�s v�lhat sz�ks�gess� ( intrav�n�san vagy gyomorszond�n kereszt�l ). A tetanusz megelõz�s�ben fontos az ellensz�rum alkalmaz�sa a s�r�l�sek, k�l�n�sen a m�ly, sz�rt sebek, harap�sok eset�ben, tov�bb� a sebek megfelelõ ell�t�sa.