Egyttlt kedvenceinkkel
Mivel kedvenceinkkel szinte annyi idt tltnk egytt, mint csaldtagjainkkal, fontos, hogyan etetjk, tartjuk, poljuk s gondozzuk legjobb bartunkat. A kutya tpllsa s az pols szorosan sszefgg egymssal. A helyes tplls s a rendszeres pols az alapja a kutya egszsgnek. Megfelel tpllsnl kutynk bundja tmtt, csillog, bre rugalmas lesz. A szraz, fnytelen, erteljesen hull szrzet viszont annak a jele, hogy a kutyval nem trdnek kellkppen, nem poljk rendszeresen. A kutyakozmetikusok a fajtk figyelembevtelvel nyrjk, trimmelik s frdetik az ebeket. Ezeknek a mûveleteknek az elsegtshez klnbz spray-ket is hasznlhatnak, pl. a szrbont spray felhasznlhat az sszecsomsodott szr meglaztshoz, folyamatos hasznlatval egyszerûsdik a szrzet gondozsa. A nercolaj tartalm spray-k hasznlatval a szraz, fnytelen szr selymes fnyûv, rugalmass vlik. A szrzet polsn tl mg fontos a rendszeres karomvgs s fogpols is. A fogkvessg megelzsnek legfontosabb rsze a fogfelszn tisztntartsa. Clszerû rendszeresen specilis kisllat fogkefkkel s fogpasztkkal szjpolst vgezni. A kutya fogpasztk heti kt-hromszori hasznlata mr bven kielgt hatst nyjt. Termszetesen a kutya rgjon minl tbb termszetes csontot vagy mûcsontot s flvenknt llatorvossal ellenriztessk a fogait. Egyes tpgyrt cgek mr fogkvessget megelz szraztpokat is gyrtanak. A szjszag intenzitsnak cskkentsre pedig klorofill s yuccaplma kivonatot tartalmaz tablettk folyamatos szedse ajnlhat. Ezek a tablettk ajnlhatak mg az reg kutyk jellegzetes testszagnak enyhtse rdekben, valamint megszntetik a kutyarlk s vizelet okozta legmakacsabb szagot is.
A kertben tartott kutyknl jelentsen cskkentik az rlk nvny- (pl. tujk), illetve gyepkrost hatst. Kutyk leggyakoribb betegsgeinek egyike a kls halljrat bornek gyulladsa. A szmukra kifejlesztett fltisztt oldatok kivlan hasznlhatak egszsges kutyk flnek idszakonknti tiszttsra. A kutya szagtalant spray-k hatanyagai megktik, kzmbstik a hzillatok tartsa sorn keletkezett kellemetlen szagokat. Szobakutyk tartsnl nagy segtsg az alomszagtalant spray, amelynek hatanyagai megktik, kzmbstik a hzillatok almnl keletkezett kellemetlen szagokat. Termszetesen ezeken tl is fontos kutynk egszsgt vdeni, beoltatni minden fertz kutyabetegsg ellen vente s negyedvente fregtelenttetni.
llatorvosi aktualtsok A nyr veszlyei (toklsz s hguta)
A nyron sok kutya szenved a toklsztl. A toklszok a hegykkel kpesek mindenbe belefrdni. Amibe pedig mr befrdtak, abban kpesek befel haladni, vndorolni, viszont kifel haladni vagy kiesni sohasem kpesek. Leggyakrabban a hossz, lg flû kutyk flbe, de ritkbban az ll flûek kls halljratba kerlnek toklszok. Ezenkvl mg gyakran a finomabb brû szervekbe (pl. a lbujjak kztt, a hnaljtjkon, a here krl, a pra krl, stb.) is kerlhet toklsz, de a legszerencstlenebb esetekben az orrlukakba, esetleg a szem kthrtya-zskjba, a fognybe is befrdhat ez a kplet.
Sajnos gyakori a forr nyri napokon, hogy a ktsgbeesett tulajdonosok rohannak az llatorvosokhoz eszmletlen kutyjukkal. Leggyakrabban a tûz napon felhzott ablakkal parkol autban hagytk kedvencket vagy megfelel vzfogyaszts biztostsa nlkl futtattk, esetleg ms nehz fizikai munkt vgeztettek vele. A kezdetben ers lihegs, majd zihls (elkkl a nyelv), sokkos llapot, ksbb remegs, grcsk, elesettsg, vgl juls, tudatveszts s kms llapot ll be, beavatkozs nlkl elpusztul kedvencnk.
Nhny j tancs a knikula idejre:
– Soha ne hagyjuk kedvencnket magra gpjrmûben, mg rnykban s lehzott ablaknl sem! Lehetleg ne is vigynk magunkkal kutyt a forr napokon, mert ilyenkor egy kzlekedsi dug a kutya szmra vgzetes is lehet! Ha felttlenl szksges, akkor inkbb kora reggeli s ks esti rkban szlltsuk ket! Semmikppen ne futtassuk, trningeztessk kutynkat nagy melegben! Ids s szvbeteg kutyra klnsen vigyzzunk! A dli fekvsû laksokban hzzuk el a sttt fggnyt s kapcsoljuk be a ventiltort! Fedjk le a kutyahzat kartonnal! A beton aljzat, napsttte kutyahz betonjt naponta tbbszr locsoljuk meg! |