Parvov�rus okozta b�lgyullad�s

A betegs�get el�sz�r 1980-ban �llap�tott�k meg haz�nkban. A kuty�kban el�fordul�, t�bbnyire s�lyos (nagyon sokszor hal�los) betegs�g az egyik leggyakoribb, legvesz�lyesebb b�lgyullad�st el�id�z� ok. K�znapi sz�haszn�latban elterjedt a macskav�sz, illetve a parv� kifejez�s is.

El�fordulhat minden fajt�j� �s kor� kuty�ban, m�gis leggyakrabban 8 hetes �s 6 h�napos kor k�z�tti egyedekben ker�l meg�llap�t�sra. A nagytest�, gyors fejl�d�s� fajt�kban, els�sorban rottweilerekben (de gyakran n�met juh�szkuty�kban, kauk�zusi juh�szkuty�kban �s amerikai staffordshire terrierekben is) k�l�n�sen s�lyos lefoly�s�, gyakran hal�los betegs�g.

A betegs�get kutya parvov�rus okozza (CPV-2, canine parvo virus). A lefoly�s lehet nagyon gyors, gyors �s elh�z�d� jelleg� is.

A fert�z�d�st k�vet� r�vid, �ltal�ban 2-4 napos lappang�si id� ut�n mutatkoznak a t�netek. A bevezet� t�netek �ltal�nosak, p�ld�ul leverts�g �s �tv�gytalans�g, majd r�videsen er�s h�ny�s �s hasmen�s jelentkezik, a nagyon h�g hasmen�s t�bbnyire v�res (l�sd 1. k�p). A beteg kuty�k legt�bbsz�r l�zasak, a kisz�rad�s t�netei mindig l�that�ak. A nagyon gyors lefoly�s� esetekben s�lyos fok� elesetts�g, szinte sokkos �llapot (l�sd 2. k�p) figyelhet� meg, a hasfal tapint�skor kifejezetten f�jdalmas, feszes.

Laborat�riumi vizsg�lat alkalm�val jellemz� a leukop�nia. L�teznek m�r specifikus pr�b�k is a b�ls�rban l�v� parvov�rusok kimutat�s�ra.

A j�val ritk�bb sz�vizomgyullad�sos forma a 3-7 hetes kutyak�lyk�kben szinte mindig elhull�shoz vezet, esetleg id�lt sz�vel�gtelens�g kifejl�d�s�t okozza id�sebb korban.

A betegs�g kezel�s�nek egyik legfontosabb mozzanata az inf�zi�z�s (szinte kiz�r�lag v�n�san adott folyamatos cseppinf�zi�), ami a kisz�rad�st�l pr�b�lja megv�deni az �llatot (l�sd 3. k�p). A bakt�riumos sz�v�dm�nyek kialakul�s�nak elker�l�s�re sz�les ter�pi�s s�v� antibiotikum injekci�t szoktak kapni a kuty�k. A sokkos betegek esetleg gl�kokortikoidot is kapnak. Ezeken k�v�l term�szetesen l�nyeges m�g a kieg�sz�t� kezel�s (h�ny�scsillap�t�k, b�lny�lkah�rtya-bevon�k, adsztringensek, f�jdalomcsillap�t�k, stb.). A beteg kuty�knak folyamatosan meleg, nyugodt k�rnyezetben kell lenni�k.

A legfontosabb megel�z�si lehet�s�g a vakcin�z�s. Mivel a betegs�g nagyon fert�z� (a v�rust nagysz�mban �r�tik a betegek, ami nagyon rag�lyos �s nagyfok� az ellen�ll�k�pess�ge), a m�g nem oltott kuty�nkat �vjuk m�s kuty�k t�rsas�g�t�l, illetve ne vigy�k fert�z�s lehet�s�g�nek kitett ter�letre.