Hurr�, utazunk!!!

A legt�bben �ltal�ban aut�val utaznak egy�tt kedvenc�kkel, ez�rt err�l �rok legr�szletesebben. A macsk�kkal ellent�tben, amelyek sz�vesebben maradnak a m�r megszokott k�rnyezet�kben (macsk�k a helyhez ragaszkodnak, hazatal�lnak messzir�l is), a kuty�k ink�bb a gazd�hoz ragaszkodnak, a kuty�k t�bbs�ge kifejezetten szeret aut�zni �s �lvezi az aut�z�st. Amennyiben �llata f�l az aut�t�l, lassan hozz� kell szoktatnia ehhez. A kuty�nak el�sz�r az �ll� aut�ban kell otthon �reznie mag�t. Legjobb, ha ketten viszik a kuty�t, ekkor egyik�k foglalkozhat a kuty�val, m�sikuk a vezet�ssel. Ha kuty�ja gyomra az aut�z�st nehezen b�rja �s h�nyingere t�mad, �llatorvosa ad gy�gyszert ennek megel�z�s�re. A legjobban bev�lt szer a Reisetablette  (utaz�si tabletta), utaz�s el�tt f�l �r�val kell ezt beadni, a hat�s kb. 6-10 �r�ig tart. Minden esetben, ha egyed�l indul kuty�j�val �tnak, f�k�ppen, ha hosszabb t�vot kell megtennie, a kutya helye a h�ts� �l�sen legyen, �s m�g jobb, ha sz�jkosarat is ad r� (ez term�szetesen fajt�t�l is f�gg). Nagyobb kuty�kat k�nnyen be lehet k�tni a speci�lisan kuty�k sz�m�ra k�sz�lt biztons�gi �vvel. Legjobb, ha a lev�lasztott h�ts� r�szben sz�ll�tja kuty�j�t. Ezzel elej�t veheti olyan baleseteknek, amikor a vezet�nek hirtelen kell f�keznie, vagy m�s, v�ratlan esem�ny (pl. szembej�v� gyors aut�, stb.) megijeszti a kuty�t �s a vezet� nyak�ba esik, akaratlanul is megzavarva �t. Utaz�s k�zben a kutya sz�vesen kidugja a fej�t a nyitott ablakon, de az �lland� menetsz�l k�t�h�rtyagyullad�st vagy k�ls� hall�j�rat gyullad�st okozhat. Mindezek mellett m�g az a vesz�ly is fenyeget, hogy az �llat megijedhet valamit�l �s kiugrik az ablakon. Az aut�ban gyakran utaz� kuty�nak meg kell tanulnia a be- �s kisz�ll�st. Azon az ajt�n �t engedj�k k�zlekedni �ket, amelyik a j�rda fel�l van. Besz�ll�skor a kutya legyen mindig az els�, ut�na k�vetkezzenek a csomagok �s a t�bbi utaz�. Kisz�ll�skor mindez ford�tva t�rt�njen, els�nek az utaz� emberek �s a csomagok, legutolj�ra a kutya hagyja el a kocsit (nehogy a kutya pakol�s k�zben valahova elsz�kj�n). Ha utaz�s k�zben kell dolg�t v�geznie az �llatnak, olyan helyre �lljon meg, ahol nyugodt k�r�lm�nyek k�z�tt int�zheti el, �s erre a kis id�re is felt�tlen tartsa kuty�j�t p�r�zon. K�zvetlen�l az �tnak indul�s el�tt az esetleges rosszull�t megel�z�se �rdek�ben az a leghelyesebb, ha a kuty�nak m�r nem ad enni. �ti elem�zsiak�nt a hossz� utakra vigyen mag�val kutyat�pot, ez k�nnyen kezelhet� �s hossz� ideig el�ll. A konzerv k�sz�teleknek ott veszi igaz�n nagy haszn�t, ahol nem egyszer� friss h�s�telekhez jutni. Ha ezt elmulasztan� �s k�nytelen helyben beszerezhet� �lelmet adni kuty�j�nak, legkevesebb egy h�t az az id�, am�g az �tszokik a sz�m�ra szokatlan t�pl�l�kra. K�l�n�sen teh�t k�lf�ldi nyaral�s alkalm�val a legc�lszer�bb a kutya megszokott �teleit mag�val vinnie, �gy a sok �j �s szokatlan �lm�ny mellett ezzel legal�bb nem kell kedvenc�nek megbirk�znia. Fontos, hogy a legr�videbb �tra is vigyen mag�val elegend� friss vizet. Amit mindenk�ppen mag�val kell, hogy vigyen: iratok (nemzetk�zi olt�si k�nyv, hat�s�gi �llatorvosi bizony�tv�ny,  esetleg a kutya haj�-, vonat vagy rep�l�jegye), felszerel�s (takar�, p�r�z, nyak�rv otthoni c�mmel, sz�jkos�r, pap�rzacsk�, kislap�t), t�pl�l�k (sz�razt�p, konzervt�p, jutalomfalat, friss v�z z�rhat� ed�nyben, etet� �s itat� t�l, kan�l, konzervnyit�), sz�rakoz�s (labda, r�g�csont, j�t�kok), �pol�s (kefe, f�s�, fert�tlen�t� szer, kutyasampon).

Az ut�bbi id�ben egyre t�bben rep�lnek kuty�jukkal egy�tt k�lf�ldre is. A legt�bb l�git�rsas�gn�l az �t-h�t kilogrammn�l nem nehezebb kuty�t (a sz�ll�t�dobozzal egy�tt) az utast�rbe is beengedik. A sz�ll�t� doboznak az alja nem eresztheti �t a vizet, az oldal�nak �s a tetej�nek azonban l�g�tereszt�nek kell lennie. A doboz maxim�lis m�rete �ltal�ban 45x35x20 cm-es lehet. A nagyobb s�ly� kuty�k a megfelel� sz�ll�t�l�d�ban a rakod�t�rben utazhatnak. Ennek a sz�ll�t�l�d�nak �t�s�ll�nak, l�g�tereszt�nek, az alj�n v�z�ll�nak kell lennie �s kil�t� ablakkal kell rendelkeznie. Minden esetben lehet�s�get kell adnia a kuty�j�nak arra, hogy a rep�l�s alatt fel�llhasson, megfordulhasson, le�lhessen �s lefekhessen, egysz�val lehet�v� tegy�k a viszonylag stresszmentes utaz�st sz�mukra. A kism�ret�, utast�rbe is bevihet� sz�ll�t�dobozokat �ltal�ban a l�git�rsas�gokn�l is beszerezhetj�k, k�zvetlen�l az utaz�s el�tt, de err�l term�szetesen el�zetesen �rdekl�dni kell. A legjobb azonban a sz�ll�t�eszk�zt m�r t�bb h�ttel-h�nappal az indul�s el�tt beszerezni, hogy kedvenc�nk ismerkedhessen vele. A nagyobb kuty�k sz�m�ra megfelel� sz�ll�t�l�d�t pedig m�r felt�tlen�l otthon k�sz�ts�k el�. Az alj�t v�zfelsz�v� al�t�ttel (pl. t�r�lk�z�vel, vastag leped�vel, nem v�z�tereszt� kartonnal, stb.) kell bebor�tani. Tan�csos m�g a kutya sz�m�ra megszokott takar�t, j�t�kot, stb. is beletenni. A kuty�nak mindenk�ppen t�bb napot kell az utaz�s el�tt arra biztos�tani, hogy a furcsa, sz�k kuck�hoz hozz�szokjon. Kis jutalmakkal is meg lehet k�nny�teni az els� tal�lkoz�sokat a j�v�beli lakhellyel. Semmi esetre sem szabad k�nyszert alkalmazni vagy hosszabb id�re bez�rni a kuty�t a sz�ll�t�l�d�ba. Ezt a stresszt az �llat soha t�bb� nem felejti el �s a l�d�ba �nk�nt biztosan nem l�p bele ezut�n. K�zvetlen�l az utaz�s el�tt, a rep�l�t�rre val� kimenet k�zben lehet�s�get kell adni arra a kuty�nak, hogy eleget mozogjon �s elint�zhesse dolg�t. A nagyon forr� napokon term�szetesen a rep�l�t�ren m�g kaphat vizet. Azonban vizest�lat tenni a dobozba nem tan�csos, mert az szinte minden esetben kiborul �s a kutya eg�sz id� alatt a v�zben fekszik. Term�szetesen r�gt�n a meg�rkez�skor adjunk neki inni!

K�lf�ldre utaz�s el�tt a kuty�t be kell oltatni a megfelel� v�d�olt�sokkal (a veszetts�g elleni v�d�olt�s 1 h�napn�l r�gebbi �s term�szetesen egy �ven bel�li legyen a legt�bb orsz�gba utaz�s el�tt, a t�bbi fert�z� betegs�g elleni olt�s sz�ks�gess�ge orsz�gonk�nt v�ltozik), a kuty�t meg kell vizsg�ltatni �llatorvossal (aki arr�l, hogy kuty�ja eg�szs�ges, fert�z� betegs�gekt�l mentes, eg�szs�g�gyi bizony�tv�nyt ad, ez lehet�leg az utaz�shoz sz�m�tott 1 h�ten bel�l t�rt�njen), a hat�s�gi �llatorvos pedig hat�s�gi �llatorvosi bizony�tv�nyt ad a hat�r�tl�p�shez. A hat�s�gi �llatorvoshoz lehet�leg a hat�r�tl�p�s napj�hoz sz�m�tott h�rom napon bel�l menjen el! A hat�s�gi �llatorvosi bizony�tv�ny kiad�s�hoz sz�ks�ges a kutya vagy annak az eg�szs�g�gyi bizony�tv�nya �s az olt�si k�nyve (lehet�leg nemzetk�zi). Szerencs�re kev�s azon orsz�gok sz�ma, ahol el��rj�k a k�telez� karant�nt, ami lehetetlenn� teszi, hogy kuty�j�t is mag�val vigye a nyaral�sra (pl. Nagy-Britanni�ban, �rorsz�gban). Mindenk�ppen fontos, hogy ne hagyatkozzon az el�z� �vek tapasztalataira, szab�lyaira, szok�saira, mert ezek v�ltoznak id�r�l-id�re. Az �ppen aktu�lis szab�lyokr�l k�rdezze meg a hat�s�gi �llatorvost, a fogad� orsz�g rendj�r�l pedig az illet� orsz�g nagyk�vets�g�t!