�rz�keny �rszem

A holland wetterhoun haz�j�n k�v�l alig ismert fajta, �gy alapvet� tulajdons�gai nem sokat v�ltoztak a sz�zadok sor�n. Els�sorban mindenes udvari kutyak�nt haszn�lt�k, a birtok �rz�s�re illetve kocsih�z�sra. De ahogy k�l�nleges, olajos sz�rzete sejtetni engedi, vad�szkutyak�nt is meg�llta a hely�t, f�leg vidr�ra �s m�s, v�zben �l� eml�s�kre haszn�lt�k. A fr�z „wetter” sz� vizet jelent, �gy a wetterhoun neve magyarul egyszer�en v�zikutya.

Fr�z szerz�k m�r a XVII. sz�zadban megeml�tenek egy g�nd�r, kusza sz�rzet� kuty�t, de enn�l pontosabbat igaz�b�l nem tudni a wetterhoun sz�rmaz�s�r�l. Tal�n fr�z keresked�kkel, vagy �ppen v�ndorcig�nyokkal �rkeztek �sei keletr�l a mai Hollandia ter�let�re, ahol helyi kuty�kkal keveredtek.

A wetterhoun sz�rzete eml�keztet ugyan az uszk�r�ra, de kem�nyebb, olajosabb, kusz�bb f�rtjei ink�bb a curly coated retriever, a spanyol v�zikutya, az �r v�zisp�niel vagy �ppen a barbet rokons�g�ra utalnak. Nagy, sz�les kopony�ja alapj�n tal�n a berni p�sztorkuty�val, vagy legal�bbis a sv�jci �n. parasztkuty�kkal val� kapcsolat sem kiz�rt, r�ad�sul alkalmaz�si ter�let�k is sok hasonl�s�got mutat.

A wetterhoun nemcsak testi ereje, hanem �nk�ntess�ge miatt is kiv�l� kocsih�z� kutya volt; nem kellett k�nyszer�teni, sz�vesen v�gezte ezt a munk�t is. J� orra, er�s �llkapcsa �s id�j�r�s�ll� bund�ja emellett kiv�l� v�zi vad�szkuty�v� tette.

Sz�re k�zepesen hossz�, er�s, kem�ny, vastag, mindig enyh�n olajos tapint�s�, nem gyapjas. Nagyon kev�s gondoz�st ig�nyel, el�g tavasszal az elhalt t�li bund�t kif�s�lni. (Viszont a f�l�t rendszeresen ellen�rizni kell, tiszta-e, a felesleges sz�rsz�lakat elt�vol�tani.) F�rtjei kusz�k, csak a fejsz�rzet sima, egyenes. F�rdetni nem kell, s�t nem is aj�nlott. Egy�bk�nt m�g napjainkban is �ltal�noss�gban kijelenthet�, hogy a wetterhoun nagyon szeret �szni. Sz�rzete lehet fekete-feh�r, barna-feh�r, illetve egysz�n� fekete vagy barna, de feh�r jegyeknek ebben az esetben is d�sz�teni�k kell a bund�t.

Mint egykori �rkutya, a wetterhoun idegenekkel szemben �vatos, visszah�z�d�, de mindig k�sz megv�deni csal�dj�t �s annak birtok�t. A csal�d bar�tait azonban sz�v�lyesen �dv�zli, �s m�s kuty�kat �s h�zi�llatokat is morg�s n�lk�l elfogad.

A wetterhoun sz�m�ra ide�lis tart�si k�r�lm�nyeket legink�bb egy hatalmas birtok jelenti, melyet szabadon bej�rhat �s �beren �rizhet. Mindenf�le csavarg�si �szt�n hi�nyzik bel�le, �gy szinte kiz�rt, hogy elk�boroljon. A szabads�g mellett azonban szoros kapcsolatra van sz�ks�ge gazd�j�val �s annak csal�dj�val. Nyugat-eur�pai �rtelemben vett kennelben is tarthat�, ha el�gs�ges napi kontaktusa lehet gazd�j�val, �s elegend� elfoglalts�got ny�jtunk sz�m�ra. A semmittev�st nehezen viseli, �s egy nagyv�rosi, szoba-konyh�s lak�sban is csak s�nyl�dne, r�ad�sul sz�rzete miatt t�len a f�t�st, a sz�raz meleget is nehezen viseli.

A wetterhoun intelligens, tanul�kony kutya, de el�gg� f�ggetlen, saj�t elk�pzel�sekkel rendelkez� �l�l�ny. Konzekvens, de meg�rt� nevel�st ig�nyel. Aki kedveli �s elfogadja �n�ll� egy�nis�g�t, annak ide�lis udvari kutya. B�tor, megb�zhat�, igen �ber. Nyugodt, kiegyens�lyozott. A csal�d legkisebb tagjaival is bar�ts�gos, ha azok megfelel�en b�nnak vele.

Kezd� kutyatart�knak nem val�, mert el�g f�ggetlen gondolkod�s� ahhoz, hogy megtagadjon egy-egy parancsot. Vad�szkuty�nak m�g napjainkban is alkalmas, felhajtja, �llja, apport�rozza a vadat. Kik�pz�se azonban sok id�t �s t�relmet ig�nyel, b�r m�r t�bb wetterhoun is teljes�tette a vad�szvizsga k�vetelm�nyeit.

A kanok ide�lis m�rete 59 cm (a megengedett hat�r 51–60 cm), a szuk�k� 53 cm (48–57 cm).